Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.05.04
novenyvedoszer.hu

Forgatni, vagy nem forgatni? Mi a jó a talajnak?

2024.04.08

Világszerte, így Magyarországon is jelentősen sérült az erős terhelés miatt a talajrétegek szerkezete. Emiatt egyre kevesebb a szerves anyagok és a baktériumok mennyisége a szántóföldekben, ez pedig csökkenti a termésátlagokat, nem is beszélve a növények beltartalmi értékéről. Erről tartanak az ország több pontján gyakorlati előadásokat diákoknak és gazdálkodóknak egyaránt.

Ebben élen jár a Debreceni Egyetem, amelynek tudományos munkatársa Makádi Marianna, a kezdeményezést azzal indokolta, hogy szeretnék az országban minél több érintett figyelmét felhívni a változtatásra, vagyis megadni a választ arra:mit kellene tenni a talaj egészségének a visszaállítására. Hozzátette: „Az európai talajok hatvan-hetven százaléka nem egészséges, ide értve Magyarországot is. Ennek oka a talajt fenyegető különböző veszélyekben rejlik, amelynek mi vagyunk az előidézői. Megfigyelhető a talajainkon a szél- és a víz eróziója, de ha folyamatos növényborítást biztosítunk a talajon, akkor ez a folyamat mindkét esetben csökkenhet. Az említett növényborítással javítható a talaj szerkezete is, de ezzel növelhetjük és megőrizhetjük a szerves anyag tartalmat is, amellyel a talaj biodiverzitását is tudjuk növelni” -mondta.


Sikeres volt a MAGOSZ szervezésében a gazdáknak szervezett korábbi talajszelvény vizsgálat is

A talaj tehát egy olyan élő rendszer, amelynek minden része kölcsönhatásban van egymással és ha bárhol beavatkozunk, akkor mind negatív, mind pedig pozitív irányba tudjuk elvinni a folyamatokat. Minden a talaj szerkezetétől függ: vannak helyek, ahol bevált az a módszer, hogy nem kell mélyen szántani, mozgatni a talajt, de vannak olyan területek is, ahol ezzel nem lehet eredményt elérni. A szántás felfüggesztése miatt elszaporodtak a kártevők, így a legismertebbnek számító pocok. Az agyagos talaj lazításánál például nem érhető el az a hatásmechanizmus, amellyel teljesen megszüntethető a mélyszántás.
Makádi Marianna szerint a gazdálkodók hajlamosak a műtrágyára összpontosítani, ami önmagában nem idézi elő a talajromlást, hanem a sok tényező együttesen hat ebben. Az állandó talajforgatás, a szerves anyag elvétele és vissza nem pótlása a talajról, amelyet régebben szerves trágyával tettek meg. Ezért terjed az a nézet, hogy nem kellene szántani, hanem csak a felső talajréteggel kellene foglalkozni. A talaj forgatásával húsz-harminc centiméteres réteget fordítunk át a mélyebb részről a felszínre. Így a szerves anyag az oxigén közreműködésével gyorsan lebomlik, vagyis egy élő közösséget bolygatunk meg azzal, hogy ami eddig alul élt, az felülre kerül és ott nem érzi jól magát. Mindez fordítva is igaz. Teljesen megzavarjuk a talajban lévő folyamatokat.

Mindenki őszi mély szántásban gondolkodott és így nőtt fel, most pedig megváltozott a világ. A gazdálkodók érzik, hogy gond van a talajjal és aki igazán odafigyel a talajára, az érdeklődik az új információk iránt. A szerves anyag hiányzik, valamint az, hogy a talajainkat békén hagyjuk. 


Kapcsolódó cikkek:


24. óra: így fordíthatjuk vissza a talajpusztulást

Foltosodás, belvizek, tömörödés, pocokinvázió. Folyamatos jelzések ezek, amelyek egyértelműen a talajpusztulás következményei. Egyre többen hangoztatják ezért azt, hogy a termőtalajaink 80-90 százalékban komoly problémákkal küzdenek, ugyanis az intenzív gazdálkodás miatt végleg kihasználtuk az elmúlt 30-40 évben a talajainkat, amelyek eljutottak arra a szintre, hogy a legkülönbözőbb módon figyelmeztetnek bennünket.

A talajvizsgálat választ ad a további gazdálkodáshoz

Teljesen mindegy, hogy az ország melyik részében gazdálkodunk, a talaj állapota feladatot ró a termelőkre a következő években. Gondoljunk csak a 2022-es aszályra, ami igazi tanulóév volt mindenkinek, amikor sokan szembesültek azzal, hogy egy ilyen szélsőséges helyzetben a talajok mennyire nem képesek vizet szolgáltatni. Ez a csapadék hiányára is visszavezethető, de gondolkodjunk el azon is, hogy vannak ősszel és télen is csapadékosabb időszakok, amelyeknek a nedvességét a talajban hosszabb időre is el tudnánk tárolni, de ez sok talaj esetében nem működik már megfelelően.


Ezeket is olvasta már?

Budapest után ez a fürdőváros a legnépszerűbb

2024.02.17

Visszatértek külföldi turisták Európa legnagyobb fürdőcentrumába, így 2022 után ismét eredményes évet zárt Hajdúszoboszló. Budapest után Szoboszlón jegyezték fel a legtöbb vendégéjszakát, szám szerint több mint egymilliót....

Sárvári turizmus: újabb elismerést kapott a város

2024.02.14

Gyémánt díjak Sárvárnak – a fürdőváros TDM szervezetének három marketing aktivitását is elismerte a szakma. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) 2023-as Marketing Di...

Sárvár: ezért térnek vissza a vendégek a fürdővárosba

2024.01.10

Aki egyszer járt már Sárváron, az szeretne újból visszatérni. Mindezt egy 2023 nyarán végzett kérdőíves felmérés eredménye is igazolja. Eszerint a sárvári kikapcso...

Magyarország Kincsei védjegyet kapott Sárvár

2023.11.09

Kiemelkedő turisztikai jelentőséggel és kimagasló szolgáltatási kínálattal rendelkező gyógyhely lett Sárvár. Az országban elsőként a fürdőváros és a település...

Őszi wellness: A tavalyinál is többen választják Sárvárt

2023.10.18

A tavalyi adatokat meghaladó őszi vendégforgalomra számítanak a sárvári szállásadók. Az október 23-ai hosszú hétvégén és az iskolai őszi szünet időszakában egye...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.