Ezek a legnépszerűbb helyek a Vértesben

Három vármegyét és öt erdészeti tájat érintően gazdálkodik a Vérteserdő Zrt. A mintegy 46.200 ha működési terület két fő egysége a Gerecse és a Vértes mészkő tömbje, amelyhez nyugatról a Győr-Tatai-teraszvidék, délnyugatról a Császári-dombság és a Súri-Bakonyalja kapcsolódik. A Társaság négy erdészeti igazgatósága Magyarország egyik legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le.
 
Az elmúlt 5 évben mintegy 1440 hektáron kezdték meg az erdőfelújítást és 134 hektár új erdőt telepítettek az Országfásítási Program keretében. Folyamatosan karbantartják az erdei pihenőhelyeket, kilátókat. Szálláshelyek bővültek, erdei kápolnák és katonatemetők újultak meg az erdőgazdaság kezelésében. A társaság működési területének fele helyi, vagy országos védelem alatt áll. Fokozottan védett területek közé tartozik két erdőrezervátum (Juhdöglő-völgy, Meszes-völgy), a Haraszt-hegy, a pátrácosi bükkös és a mindszentpusztai ciklámenes erdő.


 
A kulturális és épített környezet is legalább oly változatos és gazdag, mint a tájat szinte egy tömbben uraló erdőrengeteg. Samu, a vértesszőlősi előember, a honfoglaló magyarság, árpád-házi királyaink, a törökök, a szerzetesrendek (Majk, Vértesszentkereszt), s az ide települt szlávok, svábok, majd a grófi családok is formálták a vidéket. A magyar történelem szerelmeseinek tán egy év sem lenne elég az összes emlékhely, vár (Gesztes, Oroszlánkő, Vitány) és látnivaló bejárásához.
 
A grófok életébe, a vadászati hagyományokba és az erdőgazdálkodás rejtelmeibe egyszerre engednek bepillantást a Merán Fülöp Erdészeti és Vadászati Múzeum és a rédei Intézőház kiállításai. Az Országos Kéktúra útvonalán elhelyezkedő, az egykori magyar miniszterelnökről elnevezett Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központja nagyobb társaságoknak nyújt lehetőséget a feltöltődésre, az aktív pihenésre, valamint a gasztronómiai élmények széleskörű bővítésére.


 
Az Agostyáni Arborétum és kulcsosház Gerecse Tájvédelmi körzetének gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre, Budapesttől alig egy órára található. Az Arborétum számos fafaj-különlegesség, - mamutfenyők, szlavón tölgyek, tulipánfák, cédrusok – otthona. A Vérteserdőnél több tanösvény várja az erdőben interaktív módon tanulni vágyókat. A csákberényi Panoráma Tanösvényen a szikladomborzatú erdők növényvilága, az egykori faszénégetők élete, a pusztavámi erdei iskolához kapcsolódó Malomerdő Tanösvény tábláin játékos formában a védett és vadászható vadfajok, az erdő szintjei ismerhetők meg. A síkvölgyi Medvehagyma Tanösvényen a tájékoztató táblákon medvehagymás receptek hívják fel a figyelmet a növény sokrétű felhasználására. Sőt, kora tavasszal szedhető is a receptekhez szükséges hozzávaló!
 
Az egykori bauxit és kőszénbányászat nyomait is magán viseli a táj. Az erdészszakemberek munkáját dicséri, hogy ezek a “tájsebek” - bányagödrök, meddőhányók, külfejtések – begyógyulnak lassan, itt újra erdők nőnek. Minden évszakban érdemes ellátogatni a Vérteserdőhöz. Jól tudják ezt az erdei sportokat űzők, a teljesítménytúrákat kedvelők. A nagyobb rendezvények (Gerecse 50, Vértes 60) mellett egyénileg még inkább megszemlélhető az embert körülvevő „anyatermészet” szépsége, és az erdészek mindennapi munkája. A tájfutóknak számos bérctető jelenthet kihívást, de a sziklamászók is megtalálják a számításaikat Tatabányán a Szelim-barlanghoz, vagy Tatán a Kálváriához felvezető szirtek vasalt útjain. Az aktív pihenés mellett öt parkerdő – a turuli, a móri, a csákvári, a várgesztesi és a majki – is szolgálja a lakossági rekreációs célokat a nagyobb városok közelségében. Az erdők fölé több ponton kilátók magasodnak. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló 16 méter magas Körtvélyesi kilátóról az éles szeműek kivehetik még a Turul madár szárnyait is.  A 315 méteres Somló-hegyi kilátó legfelső szintjéről teljes körpanoráma nyílik a Társaság területére egészen a Kisalföld pereméig.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink