Világszerte fontos növénypatogén gombákról tártak fel új, fontos információkat a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, amelyet a Nature Microbiology hasábjain tettek közzé – tájékoztatott a közelmúltban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)
A Nagy László kutatócsoportja által vezetett nemzetközi együttműködés új publikációja a növénykórokozó tuskógombafajok (Armillaria) eddig ismeretlen titkairól számoltak be. A többek között az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), az amerikai egyesült államokbeli Joint Genome Institute, a Soproni Egyetem és az ausztráliai Western Sydney University együttműködése során feltárták a tuskógombafajok növényi kórokozó és biomassza-lebontó képességének genetikai hátterét.
A tuskógombák a Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartoznak, egyes kolóniáik korát 8000 évre, méretüket közel 1000 hektárra becsülik. Azonban nem a koruk vagy a méretük a leglényegesebb tény, hanem kórokozó képességük. A tuskógombák ugyanis a mérsékelt égövi erdők egyik legpusztítóbb kórokozói, bizonyos területeken például egész erdőket tudnak kiirtani. A talajban túlélő struktúráik ugyanis, az úgynevezett rizomorfjaik (szaporítóképletek) segítségével hosszú ideig életben maradnak, akadályozva az újraerdősítéseket.
A Lendület, az Európai Kutatási Tanács (ERC), valamint korábban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) programjainak támogatásával megvalósuló kutatás új genomszekvenálásokat (bázissorrend meghatározás), bioinformatikai analíziseket, valamint kiterjedt génexpressziós (génkifejeződés) és molekuláris biológiai vizsgálatokat foglal magába. A most megjelent tanulmányban a kutatók elsőként tudták megmagyarázni a tuskógombák több meglepő tulajdonságát, többek között az élő növények fertőzésében, illetve kolonizációjában szerepet játszó fontos gének feltárásáról adtak tájékoztatást. Ezek a gombák az élő és az elhalt fás növényi részeket nagy hatékonysággal tudják lebontani sejten kívüli, úgynevezett extracelluláris enzimrendszereik révén, ami többek között a bioüzemanyagok előállításában is perspektívát jelenthet. A kutatók a növényi biomassza lebontásában részt vevő enzimrendszereket, valamint a tuskógombákra jellemző, enzimekkel kapcsolatos egyediségeket is feltárták.
A projekt fontos részét képezték az ausztráliai kollaborációs partner, Jonathan Plett által végzett kísérletek, amelyekben növényekben fejlesztették ki Armillaria-fajok feltételezett patogenitási faktorait. Ezek a kísérletek kimutatták, hogy egyes szekretált Armillaria-fehérjék a növényi sejtek elhalását okozzák, így hozzájárulnak a növény kolonizációjához. Mivel az Armillaria-fajokban egyelőre nem működik a genetikai módosítások egyik elterjedt eszköze sem, az ilyen kísérletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kórokozás genetikai hátterének feltárásában.
A 32. Magyar Innovációs Nagydíj bíráló bizottsága sikeres innovációnak minősítette a MATE égisze alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. fejlesztését – jelentették be az Országház Felsőházi Termében rendezett díjkiosztó ünnepségen. Az elismert eljárás az eddigieknél gyorsabban és nagyobb felbontás mellett képes a tej fehérjefrakcióinak, azon belül is a béta-kazein A1 és A2 variánsainak szétválasztására.... ➜
Antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói. Magyarország több száz pontján vizsgáltak két közegészségügyi szempontból... ➜
A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara vizsgálatot végzett a sárgarépában és a paradicsomban lévő karotinoidok mennyiségi kimutatására vonatkozóan. A karotinoidok s... ➜
A génszerkesztés EU-s engedélyezése a megkérdezett szakemberek szerint új perspektívákat nyithat a növénynemesítésben - erről számol be az agroinform.hu legújabb ci... ➜
Az elmúlt időszakban a Magyar Kutatási Hálózat, azaz a Hun-Ren Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (ATK MGI) Genetikai Variabilitás Kutatócsoportj... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.