Növekedhet a növényvédőszer használat, ha a szomszéd biogazda

A hatás az ökológiai és a hagyományos szántóföldek sűrűségétől és távolságától függ, és az ökológiai táblák csoportosítása nyújthatja a legtöbb előnyt minden gazdálkodónak.

Ashley Larsen, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskolájának ökológusa szerint a bioszántóföld általában a növényvédőszer-használat csökkenéséhez vezet a közeli biomezőkön – viszont növeli a növényvédőszer-használatot a közeli hagyományos területeken. A hatás nem túl nagy, de jelentős. A szerzők gyanúja szerint a különböző hatások azt tükrözik, hogy a különféle gazdálkodók máshogy viszonyulnak a természetes kártevőirtáshoz, bár elismerik, hogy a mechanizmusokat adataikkal nehéz tesztelni.

Ashley Larsen

A legtöbb témába vágó kutatás eddig az egyes szántóföldekre összpontosított, amikor a biogazdálkodás hatásait vizsgálta, és összehasonlította az ilyen területek biodiverzitását, a talaj egészségét, a rovarirtók és növényvédő szerek használatát a hagyományos szántóföldekkel. A kártevők azonban nem foglalkoznak a földhatárokkal, ezért a kutatók úgy döntöttek: megvizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási módszerek milyen hatással vannak egymásra.

A kutatók arra pontosan nem jöttek rá, hogy mi az oka a talált jelenségnek, de köze lehet ahhoz, hogy az ökológiai gazdaságok kihasználják a természetes ragadozók előnyeit: például a kisebb, de problémás kártevőket a madarak pusztítják el. Ezek a kártevők és ragadozóik aztán a szomszédos szántókra is átjutnak, ahol szintén táplálékot és menedéket keresnek.

Mivel a hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni, ez lehet az oka annak, hogy a biogazdálkodások mellett ilyen tendenciákat lehet megfigyelni a hagyományos szántóföldeken.

A probléma megoldása az lehet, ha a biogazdálkodással művelt földeket egymás mellé, klaszterekben hozzák létre, hiszen ezek jótékony hatással vannak egymásra, és a hagyományos gazdálkodást sem nehezítik, ha nem elszórtan helyezkednek el. Ezzel összességében csökkenthető volna a peszticidek használata, ami a környezetnek és a gazdálkodók pénztárcájának egyaránt előnyös lenne.

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜

Günzer Tamás lett az év bortermelője

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜

Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny

Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜

Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését

A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜

Ezekre pályázhatnak idén a hazai borászatok

A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜