Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.05.12
novenyvedoszer.hu

Szabad, lehet-e virágzásban permetezni?

2024.03.28

A beporzást segítő rovarok, többek között a méhek, tevékenysége nélkülözhetetlen, nélkülük számos növény nem fejleszt termést. Termesztett növényeinknél előfordulnak olyan helyzetek, amikor a virágzó növényeket vagy magát a virágzatot kártevők vagy kórokozók támadják meg, veszélyeztetve a termések kifejlődésének lehetőségét. Ilyen indokolt esetekben, körültekintéssel végzett kémiai kezelésekkel szabad csak beavatkozni - figyelmeztet írásában dr. Némethy Zsuzsanna.
 

A virágzásban történő permetezés szervezetekre gyakorolt káros hatása régóta ismert, ezért a forgalmazott növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatását engedélyeztetésük előtt vizsgálják és felhasználásukat ennek megfelelően, a beporzó rovarok védelme érdekében szabályozzák is. Vonatkozik ez a rovarölő szerek mellett a gombaölő és gyomirtó szerekre is.

A méhekre gyakorolt hatásuk alapján az alábbi kategóriákat állították fel:

  • Kifejezetten kockázatos, azaz méhekre kifejezetten veszélyes,
  • Mérsékelten kockázatos, azaz méhekre mérsékelten veszélyes,
  • Nem jelölésköteles, azaz méhekre nem veszélyes.

Kifejezetten kockázatos szerek

Kifejezetten kockázatos szereket virágzás alatt – virágnyílástól sziromhullásig – felhasználni TILOS. Ez nem csak a termesztett növényekre, hanem annak területén növő és virágzó aljnövényzetre, gyomokra is vonatkozik. A méhek a gyümölcsfákon kívül valamennyi virágzó egyéves lágyszárú növényt is látogatják, ilyenek lehetnek a gyomok, a sorközökbe vetett virágzó vadvirágok, de a szomszédos területeken növő virágzó növények is.

Ezek virágzó állapotában is tilos a gyümölcsfák permetezése az ebbe a csoportba tartozó szerekkel. Ide tartoznak a II. forgalmi kategóriába tartozó ismertebb rovarölő szerek közül az Affirm, Demetrina, Judo, Scatto, Sherpa, Verimark.

Mérsékelten kockázatos növényvédő szerek

A Mérsékelten kockázatos és/vagy Nem jelölésköteles növényvédő szerek felhasználhatók termesztett növények virágzása alatt is károsítók (kártevők) ellen, az előírt feltételek betartásával. A jogszabály méhkímélő technológia néven ismerteti az alkalmazást: annak értelmében a permetezést a Mérsékelten kockázatos szereknél a szerek kijuttatását, a permetezést a méhek aktív repülési időszakát követően legkorábban egy órával szabad megkezdeni.

A rendelet az engedélyezett időpont kezdetét a csillagászati naplemente előtt egy órában határozta meg, a permetezést legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. Estétől reggelig, a méhek viráglátogatásának kezdetéig a kijuttatott permetek a növények felületén megszáradnak, ilyen állapotukban már nem mérgezőek a méhekre a vizsgálatok szerint.

Házi kerti III. kategóriás rovarölő szerek közül a deltametrin hatóanyagúak (Decis, Deltam), a lambda-cihalotrin hatóanyagúak (K1, Kaiso, Karis, Karate zeon, Lambdex extra stb.), valamint a Laser-Duplo is ennek a csoportnak a tagja.
A II. kategóriásak csoportjából pedig az Sumi-Alfa tartozik ide. A lehetséges veszélyek miatt csak valóban indokolt esetben szabad a permetezést vállalni és csak Méhkímélő technológiával szabad kijuttatni ezeket.

Nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) növényvédő szerek

Nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) növényvédő szerekre nem vonatkozik kötelező előírás, korlátozás, a kiválasztott szer korlátozás nélkül használható virágzásban is, nappal is. Óvatosságból ezeknél is ajánlott megvárni a méhek aktív repülésének befejezését, az alkonyati órákat, és utána elvégezni a permetezést. Többek között az ismert rovar és atkaölő szerek közöl a következők tartoznak ebbe a csoportba: Coragen, Dipel, Helicovex, Mospilan, NeemAzal, Nissorun, Ortus, Pirimor, Runner, Teppeki stb.

Általában a rovarölő szereknél áll fenn a virágzáskori felhasználás korlátozása vagy tiltása. Ezért a rovarölő szereknél nagyon fontos, hogy a szerek felhasználása előtt tanulmányozzuk a csomagolásukon olvasható előírásokat, melyek az interneten is megtalálhatóak.


Vannak betegségek, például a virágfertőző monília, melynek fertőzése csonthéjasok virágzásának idejére esik. Olyan években, amikor a fa és a virágok nedvesek, magas a páratartalom (csapadékos az idő) csak megfelelően kiválasztott gombaölő szerrel, 2-3 alkalommal végzett permetezéssel lehet megelőzni a virágzat, később a hajtások fertőzését. Hasonlóan az őszibarack levélfodrosodás betegségénél – virágzáskor is – indokolt a kezelés. Ellenük és más gombabetegségek ellen virágzás alatt is engedélyezettek az alábbi gombaölő szerek: Amistar, Chorus, Fontelis, Kenja, Prolectus, Score, Signum, Switch, Teldor, Vitisan, virágzáskori felhasználásuk nincs korlátozva, nappal (világosban) is és virágzáskor is kijuttathatóak. A felsorolt gombaölő szerek a méhekre nem jelölés kötelesek, azaz nem veszélyes kategóriába tartoznak. Elővigyázatosságból ésszerű ennek ellenére velük a permetezést a késő délutáni, alkonyati órákra időzíteni.

A cikk címében feltett kérdésre a válasz: igen, lehet virágzásban is permetezni az engedélyezett növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások szigorú betartásával, és indokolt, kárelhárítási céllal.

Szerző: dr. Némethy Zsuzsanna
Forrás: 
www.novenydoktor.hu


Kapcsolódó cikkek:


A kitartó méhészek nem szeretnék abbahagyni

Méhészeti eszközök, munkaruhák és természetesen termékek között válogathattak azok, akik ellátogattak a 23-ik Dél-Dunántúli Regionális Méhésztalálkozóra. A szélrózsa minden irányából érkeztek érdeklődők, hiszen Erdélyből és Szerbiából jöttek határon túli szakemberek, de nem csak a régióból, az ország más szegleteiből is voltak látogatók. Négy év kihagyás után újra Kaposváron találkoztak a Dél-Dunántúl méhészei, ezúttal a sportcsarnok adott otthont a nagy múltú rendezvénynek. A szakmai előadások annyira népszerűek voltak, hogy alig lehetett azokra bejutni. Erről számolt be a Sonline.


Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják....

Günzer Tamás lett az év bortermelője

2024.03.05

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló...

Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny

2024.03.05

Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy...

Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését

2024.02.20

A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé...

Ezekre pályázhatnak idén a hazai borászatok

2024.01.29

A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.