A mezőgazdaságnak kiemelt szerepe van a klímakockázatban

2070.04.01

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) most először összeállított, alkalmazkodásról szóló ún. EUCRA jelentésében 5 fő csoportba sorolta (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák) a súlyos következményekkel járó klímakockázatokat Európára vonatkozóan. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik - írja a masfelfok.hu legújabb cikke.

Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak.

Hőség és aszály miatti kritikus kockázat
Kép forrása: pixabay

Élelmezési kockázatok

A hőség és az aszály miatt a mezőgazdasági terméshozam csökkenése már most kritikus kockázat Dél-Európában. Az aszályok negatív hatást gyakorolhatnak a termésre, élelmezésbiztonságra, ivóvízellátásra, energiatermelésre. Azonban nemcsak a csapadék hiánya, hanem annak túlzott többlete is problémát okozhat, a heves esőzések is károkkal járhatnak.

Továbbá a kései fagyok is termésveszteséghez vezethetnek, különösen, ha a növényt egy érzékeny fejlődési fázisban éri. A megváltozott éghajlati körülmények pedig új kórokozók megjelenését eredményezhetik. A megfelelő élelmiszertermeléshez továbbá az egészséges talaj megléte is fontos.

Ha csökken a terméshozam, akkor az erőfeszítés, hogy fent tartsuk a termelést, további nyomást gyakorol a biodiverzitásra, talajra, ökoszisztémára, ami pedig újabb kockázatot jelent a vízbiztonságra és -minőségre. A megfelelő élelemhez való hozzájutás hiánya az emberi egészségre, társadalmi egyenlőségre is hatással lehet.

Mik a lehetséges megoldások?

A mezőgazdaságnak és a táplálkozási szokásoknak is meg kellene változniuk.

A mezőgazdálkodásból eredő szennyezést vissza kell szorítani, és alkalmazkodni kell a melegedéshez, az aszályok kezelésére pedig sürgős erőfeszítést kéne tenni, például aszálytűrő fajták preferálásával.

A talaj minőségének javítása, a talajerózió limitálása és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok is segíthetnek kezelni az időjárási szélsőségeket. A táplálkozási szokások eltolódása a növényi alapú táplálkozás felé szintén elősegítheti az élelmezésbiztonság fenntartását és a vízhiány problémáján is segíthet, hiszen csökkenti az élelmiszeripar vízfelhasználását. Az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozási szokásokat a politika is támogathatná, mind az ellátás, mind az igény oldaláról.

Kapcsolódó cikkek:

Magyar kutatók új talajhidrológiai adatbázist fejlesztettek ki

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének (TAKI) kutatói által kifejlesztett HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0-ás verziója, jelentős lépés előre az országos léptékű környezeti problémák, mint például az aszály, a belvíz és a vízmegtartás elemzésében és előrejelzésében.

Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜