Ha egy növényt rendszeres mechanikai stressz ér, sok esetben megszűnik a növekedése a stressz irányába. Ezt a jelenséget pedig a kertészet is használja. A növények ugyanis képesek nagyon finom ingereket is érzékelni. Gyökereik a talajban való előre haladásuk miatt rendkívül érzékenyek az érintésre, s így a futónövények hajtásai is érzékenyek, mivel érezniük kell a mechanikai támaszt növekedésük során, és felismerni azt. A thigmomorfogenezis a növények növekedésének leírására alkalmazott kifejezés, amelyet mechanikai hatásra reagálva általában abiotikus tényezők váltanak ki.
A thigmomorfogenezis egy gyakran alkalamzott módszer a mechanikai stimulációs módszerek között. A szót Jaffe alkotta meg a „thigmo”, a „morfo” és a „genesis” görög eredetű szavakból. A növényt ténylegesen érő mechanikai stresszre (érintés, simítás) adott választ thigmomorfogenezisnek nevezte. A növények, vagy növényi részek fizikai zavarása mechanikai igénybevételt eredményez a növényen. Ez az inger csökkenti a tömeget és a méretet is.
A jelenséget a természetben is gyakran megfigyelhetjük. Jó példa erre a mezőgazdasági utak nagy része, amelyeken gyomfajok nőnek. Az út középső sávjában, ahol a kerék nem, de a mezőgazdasági gépek alváza rendszeresen éri (végig simítja) a túl magas részeket, a növény letörpül optimálisabb helyen növő fajtársaihoz képest ezzel alkalmazkodva a környezethez. Abban az esetben, ha a növény szükséges mennyiségben jut vízhez és tápanyagokhoz, akkor állandó stresszhatás, például szélkárosodás után is helyre tudnak állni, erre példaként hozhatjuk a gabonaféléket és más lágyszárú növényeket sőt, még a fás szárú növények is részben visszaegyenesedhetnek.
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.