Furcsa folyamat figyelhető meg a zöldségfélék termesztésében: akik társasházban élnek, azok minden lehetőséget kihasználnának, hogy saját terméshez jussanak, míg akik nagy kerttel rendelkeznek, azok a dísznövényeket és a füvesítést szorgalmazzák a palánták helyett. Valóban megfigyelhető egy ilyen folyamat, miszerint a nagyobb városok erkélyein egyre divatosabb a paradicsomtermesztés, és folyamatosan átveszik a dísznövények és az egybefüggő zöld felületek a veteményeskertek helyét?
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézetügyvezető igazgatója szerint abból kell kiindulni, hogy a paradicsom az egyik legnépszerűbb növény, a tudatos kertészek saját palántákat is nevelnek, ezért ők már régen túl vannak a magvetésen, ezért május közepe lesz az az időszak, amikor már a fagyok után kiültethetők a palánták a szabadba. A paradicsom azért is hálás növény, mert végtelenül változatos, ami igaz az íz világára is. A magja – ha nem hibridről van szó, hanem egy régi tájfajtáról – újra vethető, ezért beleszólhatunk abba is, hogy milyen irányba tereljük a fajta tulajdonságait, vagyis mi válogathatjuk ki, hogy mi az, ami nekünk ízlik és tetszik. De a legfontosabb, hogy ne a hibridekkel kísérletezzünk, mert azoknak a magjai nem szaporíthatók.
A témával kapcsolatban ez is érdekes lehet:
https://biokutatas.hu/hu/page/show/mirol-arulkodik-egy-talpalatnyi-fold
Vannak-e még konyhakertek?
A paradicsom szinte minden termesztési formában, vagyis kisebb és nagyobb helyeken is megőrizte a vezető szerepét, de mellette ott van a paprika, az uborka, vagy a különböző salátafélék. Ezeket vetik el a kertészkedők tavasszal, de a leghamarabb elvethető növények közé tartozik a retek és a spenót – ez azoknak ajánlott, akik minél hamarabb szeretnének a kertjükkel foglalatoskodni.
Ezért fontos, hogy rezisztens fajtát válasszunk
A legutóbbi paprika szezon sem múlt el különböző, a termelők életét megnehezítő és a növényeket megbetegítő kórokozók nélkül. Az elmúlt évek enyhe telei sajnos nem gyérítették a különböző kártevőket eléggé. Különösen nagy károkat okozott a mögöttünk lévő szezonban a TSWV (Tomato Spotted Wilt Virus), vagy magyar nevén a Paradicsom Bronzfoltosság Vírus, mely már a korai időszaktól jelen volt a hajtató házakban.
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.