Az Irsai Olivér lehet az idei szüret nagy nyertese

2023.08.30

A szőlő művelése és értékesítése soránel kell gondolkodnia a termelőnek, hogy milyen fajtáravan szükség – ez határozza meg leginkább a nyereségességet. Az Irsai Olivérre például nagyigény mutatkozik, ugyanissokan szeretnének belőle vásárolni, mert sok oldalúan felhasználható: van, aki pezsgőt készít belőle, mások bort, vagy pálinkát. Termelői szempontbólnézve sokáig stagnáltak a szőlőárak, ami remélhetőleg a jövőben fokozatosan emelkedik. Ennek lesznek áldozatai, mert bizonyos fajták - amelyek nem kelendők a piacon -, azok kihullanak. Ilyenek a vörös fajták, mert kevés vörösbor fogy a polcokról, ezért tele vannak a pincék és inkább fehér bort fogyasztunk.

Ebből a megközelítésből szerencsés helyzetben van a Balatonboglári Borvidék, ahol javában zajlik a szüret ésjelenleg az irsait szedik. A termés jónak mondható, ám az idei időjárási viszonyok miatt sokat kellett növényvédelemre költeni, ami jelentősen megemeli a termelés költségeit. Nem nevezhető klasszikus szüretnek az, ami a Viticoop Kft. több száz hektárján történik, ugyanis kombájn szedi a szőlőt. Tóth Dániel, a kft. ügyvezető igazgatója ennek részleteiről azt mondta, hogy a kombájn bogyózottan szedi le a szőlőt, vagyis csak a bogyót rázza le, s azt a szállító szalagon és bogyózón keresztül juttatja a tartályba, ami után bekerül a borászatba.

"A hatékonyság a fajtától is függ, hogy mennyire szedhető, milyen az érettségi állapot, ezért ha minden rendben van és a szőlő fejlettsége jó, akkor a napi tíz hektárt az új telepítésű ültetvényekben a fém támrendszer mellett kivitelezhető" -teszi hozzá a szakember.

A hűvös időjárás és az eső előhozott olyan gombafertőzéseket, amelyeket időben kellett kezelni, ezért fontos volt a szerkiválasztás, a megfelelő időpont a kezeléshez. Ahhoz, hogy jó legyen az idei évjárat, magas költségekkel kellett számolni. Negyven-ötven százalékos növekedés történt a tavalyi évhez képest. Például amíg tavaly öt-hat fordulóra volt szükség, addig most a kilencen is túl vannak bogláron. A kft-hez 200 hektár kék szőlő ültetvény tartozik, ebből valószínűleg rozé alapanyag lesz, tehát kicsit korábban kell majd szüretelni Tóth Dániel szerint.

Ez is érdekes lehet:
https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/dragabb-lesz-iden-a-szolo-es-a-bor

A termésmennyiség függvénye, hogy kiderüljön: megéri-e szőlőt művelni? Termelői oldalról nézve aki képes kétszáz mázsát szüretelni egy hektárról, annak pozitív lehet a mérlege. Az idősebb ültetvényeken gazdálkodók, ha nem figyeltek oda a növényvédelemre, nekik mínuszos lesz az évjáratuk. Ilyen területek is bőven vannak Balatonbogláron.

Erről is beszámoltunk nemrégiben:
https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/a-%E2%80%9Ez%E2%80%9D-generaciot-celozza-meg-az-uj-borfogyasztasi-kampany

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜