Az idén ismét elnyerte az "Év Pincészete" kitüntető címet a Pannonhalmi Főapátság Pincészete, így immár másodszor találták az ítészek méltónak erre a díjra a borászatot. A kitüntetést Hortobágyi T. Cirill főapát és az apátság főborásza, Liptai Zsolt augusztus második felében vette át egy ünnepélyes keretek között, az eseményt a Pannonhalmi Főapátság Viator rendezvényközpontjában tartották.
A díjat a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége alapította, és minden évben azoknak a pincészeteknek adományozzák, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar borászatban. A díjátadón Hortobágyi T. Cirill főapát emlékeztetett arra, hogy az apátság 996-os alapításakor a bencés szerzetesek nemcsak templomot és iskolát hoztak létre, hanem a szőlő- és borkultúrát is elhozták magukkal. Az apátság történetében az 1900-as évek elején a szőlőbirtokok mérete már elérte a 100 hektárt, és borait palackozott formában értékesítette. Azonban a második világháború után a területeket és a pincészetet is államosították. Az apátság csak 1998-ban kezdte el újból a szőlő- és borkultúra felépítését, és 2003-ban adták át az új pincét.
A főapát kiemelte: a pincészethez tartozó spirituális hagyományok újjáélesztését, beleértve a Szent Vince-napi szőlőbejárást, a Szent János-napi boráldást és a Szent Marton-napi újborünnepet. Ezen kívül megemlékezett Gál Tibor egri borászról, aki szintén hozzájárult a pincészet létrehozásához, és azt vallotta, hogy az apátság borai különlegesek kell, hogy legyenek, azaz jól megkülönböztethetők a többi kiváló boroktól is.
"Az "Év Pincészete" díjat az alapítók nevében Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke adta át, rámutatva a hit, a becsület és a munka fontosságára. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke, Frittmann János pedig az apátság borainak minőségét és azokat az eredeti borfajtákat méltatta, amelyeket a pincészet készít. Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke pedig örömét fejezte ki, hogy másodszor is odaítélhették az elismerést az apátság pincészetének, és hangsúlyozta, hogy ehhez a sikerhez elengedhetetlen a tudás, ami a siker alapvető feltétele".
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.