Az utóbbi évtizedekben a kontinensek között megnövekedett kereskedelem és a globális klímaváltozás miatt hazánkban is jelenősen felgyorsult a korábban nem ismert károsítók megjelenése és megtelepedése. Akár emberi közreműködéssel behurcolással, akár a faj önerőből való terjeszkedésével érkeztek és hódítottak teret, jelentős pusztítást okoztak meglepetésszerű és hirtelen nagy károsításukkal, nem kímélve a dísz- és zöldségnövényeket, de a gyümölcsfákat sem.
Az invazív fajok felbukkanása nem új keletű, bár a megjelenési gyakoriságuk korántsem volt akkora az elmúlt évszázadokban, mint manapság. Az egyik ilyen kártevő a vértetű, melyet még az 1880-as években Észak-Amerikából hurcoltak be, akkor még repülőgép híján valószínűleg hajórakománnyal. A kártevő sikeresen honosodott meg Európában, többek közt Magyarországon is, és a mai napig jelentős kártevő az almásokban.
Újra felszaporodtak
A vértetű az érkezését követően gyorsan terjedt, és az 1890-es évek elejétől rendszeres és súlyos károkat okozott a gyümölcsösökben. Ezt sikerült visszaszorítani egy neves kertész polihisztor közreműködésével, aki 1926-tól eredményesen telepítette be hazánkba a vértetűfürkész parazita rovarfajt, mely apró élőlénynek a teljes kifejlődése egyedfejlődésének tojás, lárva, báb szakaszában legfőképp az almán károsító vértetű testére van szüksége, amibe az belepusztul. Kezdetben látványos eredmény volt tapasztalható, de a II. világháború után robbanásszerű széles hatássprektrumú rovarölő növényvédőszer-fejlesztéseknek köszönhetően újra felszaporodtak, mert a kémiai szerek már nemcsak a kártevőket irtották, de azok hasznos természetes ellenségeit is.
Könnyű felismerni
A vértetű csupán 1-2 mm nagyságú rovar, de roppant szembetűnőek fehér vattaszerű pamacsai, ugyanis testüket 3-4 mm hosszú viaszszálak tömege fedi, így a lombkoronában megbúvó telepeiket könnyű felismerni, melyeket leginkább az almafa fás kolluszosodó részein, törzsén, ágain, vízhajtásain, tősarjain lehet megtalálni. Szapora faj, évente tíz nemzedéke is fejlődik, és egy-egy generáció akár két hét alatt is kialakul. Nevét onnan kapta, hogyha szétnyomunk egy-egy ilyen kolóniát, eltűnik a szenny vörös színű váladéka, testnedve.
A rovar szűznemzéssel szaporodik hazánkban, a nőstények klónozással hozzák létre az utódokat, egyedenként több mint 100 lárvát is. A legmozgékonyabb az első stádiumú lárvák, melyeket még nem véd viaszszál, és szaporán szedve a lábaikat könnyedén eljutnak az almafa különböző részeire.
Két helyen is képes telelni az állatka. Részben a lombkoronában megbújva, de főleg a fa gyökér- és gyökérnyaki részén a kéregrepedésekben rejtőzködve a talaj védelmében.
Nincs biztos módszer a védekezésre ellene
Mivel sűrű viaszszálak rétege fedi és védi a testét, a növényvédő szer lepereg róla, ezért egyéb praktikákhoz kell folyamodni ellene.
Ennek egyik lépcsője az alanyfajta helyes megválasztása, ugyanis a különböző alanyfajták (telelőhely) érzékenysége rendkívül eltérő a kártevővel szemben. Érdemes almafavásárláskor erről érdeklődni. Kímélni kell a természetes ellenség vértetűfürkészt, hagyni kell érvényesülni tevékenységét azzal, hogy nem használunk egyéb kártevők ellen sem olyan széles spektrumú szereket, mivel a természetes ellenséget sem kímélik. Mivel tavaszig a talaj védi őket, a kora tavaszi lemosó kezelések nem hatékonyak ellenük. Helyett, zöldbimbós állapotban, amikor a fiatal, még viasszal nem borított aktív lárvák a lombkorona felé igyekeznek a telelőhelyükről, érdemes egy célzott olajtartalmú szerrel, ún. “lábmosást” végezni a fatörzsön, vagy ugyanott ragacsos hernyófogó övet alkalmazni. A vegetáció során célzott permetezést lehet végrehajtani a korona belsejében, egyenesen a vattapamacsokra irányítottan, szintén olajos szerrel. Nem kell visszariadni a mechanikai eltávolítástól sem, telepeik kézzel könnyedén elmaszatolhatók.
Szerző: Taxner Ágnes
Forrás: Kerti Hírmondó 2023. 2. szám
Monília, levéltetű, lisztharmat: ezek az aktuális kihívások
Ez az az időszak, mikor minden csőstül jön. Rovar kártevők, gombás betegségek egyszerre támadják a kiskerteket. Ismét szükségszerű elővenni a permetezőt.
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.