A magyar bor és borászok ünnepe Egerben

2023.07.07

A magyar borászok tele vannak újításokkal, miközben tisztelik a hagyományaikat és féltő szeretettel óvják a szakmai titkaikat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Egri Bor Ünnepének idei megnyitóján csütörtökön.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy a szőlő és a bor jelentős hatást gyakorol az emberi civilizációra, kulturális szempontból is fontos, és mint a művészetek folyton megújuló ihletője, több évezredes hagyományra épül – tájékoztatta az eseményről (ami július 9-dikéog tart) hírportálunkat az Agrárminisztérium (AM). A bor története összefonódik az emberiség történetével, valamint a teremtett világunk történetével, és számos hagyomány részévé vált, vagy akár maga teremtett új hagyományokat.

Az Egri Bor Ünnepének célja: felhívja a figyelmet a helyi lakosok szorgalmára, kitartó munkájára és szakértelmére, amelynek eredményeként kiváló szőlővel és borokkal ajándékoz meg minket. A miniszter kiemelte, hogy az egri bor és az Egri Bikavér különleges helyet foglal el szívünkben. A mai eseményen a várost és vidéket ünnepeljük, amelynek hosszú története, gazdasági és kulturális élete szorosan összekapcsolódik a szőlő- és borkultúrával.

Nagy István elmondta, hogy a kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a szőlő- és borágazatra. Uniós támogatási forrásokat biztosítottak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében, amelyet tavaly fogadtak el. Ezenkívül csökkentik a szőlő-bor ágazat adminisztratív terheit. A Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárd forintot különítettek el a magyar bor promóciójának támogatására. Emellett egy külön nemzeti bormarketing programot indítottak, amelyhez történelmi mértékű forrást, évi 3 milliárd forintot biztosítanak – hangsúlyozta az agrártárca irányítója.

Fotó: Vermes Tibor AM

Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜