Növekedhet a növényvédőszer használat, ha a szomszéd biogazda

A hatás az ökológiai és a hagyományos szántóföldek sűrűségétől és távolságától függ, és az ökológiai táblák csoportosítása nyújthatja a legtöbb előnyt minden gazdálkodónak.

Ashley Larsen, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskolájának ökológusa szerint a bioszántóföld általában a növényvédőszer-használat csökkenéséhez vezet a közeli biomezőkön – viszont növeli a növényvédőszer-használatot a közeli hagyományos területeken. A hatás nem túl nagy, de jelentős. A szerzők gyanúja szerint a különböző hatások azt tükrözik, hogy a különféle gazdálkodók máshogy viszonyulnak a természetes kártevőirtáshoz, bár elismerik, hogy a mechanizmusokat adataikkal nehéz tesztelni.

Ashley Larsen

A legtöbb témába vágó kutatás eddig az egyes szántóföldekre összpontosított, amikor a biogazdálkodás hatásait vizsgálta, és összehasonlította az ilyen területek biodiverzitását, a talaj egészségét, a rovarirtók és növényvédő szerek használatát a hagyományos szántóföldekkel. A kártevők azonban nem foglalkoznak a földhatárokkal, ezért a kutatók úgy döntöttek: megvizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási módszerek milyen hatással vannak egymásra.

A kutatók arra pontosan nem jöttek rá, hogy mi az oka a talált jelenségnek, de köze lehet ahhoz, hogy az ökológiai gazdaságok kihasználják a természetes ragadozók előnyeit: például a kisebb, de problémás kártevőket a madarak pusztítják el. Ezek a kártevők és ragadozóik aztán a szomszédos szántókra is átjutnak, ahol szintén táplálékot és menedéket keresnek.

Mivel a hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni, ez lehet az oka annak, hogy a biogazdálkodások mellett ilyen tendenciákat lehet megfigyelni a hagyományos szántóföldeken.

A probléma megoldása az lehet, ha a biogazdálkodással művelt földeket egymás mellé, klaszterekben hozzák létre, hiszen ezek jótékony hatással vannak egymásra, és a hagyományos gazdálkodást sem nehezítik, ha nem elszórtan helyezkednek el. Ezzel összességében csökkenthető volna a peszticidek használata, ami a környezetnek és a gazdálkodók pénztárcájának egyaránt előnyös lenne.

Energiafüggetlenebb, kiszámíthatóbb jövő? A szója a lehetőség 2. rész

A fokozott kereslet alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre megindul a szója termőterületének növekedése, 3 éven belül pedig hat számjegyűvé válhat a szójával vetett terület. Ez lényegében duplázódást jelent majd, és komoly kihívás elé állítja a fehérjenövény vetőmag-előállítóit, forgalmazóit, integrátorait. A gazdasági realitás azonban kétségkívül indokolja a kisebb költséggel és stabilabban termeszthető szója térhódítását.... ➜

Energiafüggetlenebb, kiszámíthatóbb jövő? A szója jó válasz 1. rész

Nitrogén- és gázárak, logisztika és term(el)ésbiztonság a kukoricával összevetve A gáz, a műtrágya és egyéb inputanyagok áremelkedése rákényszeríti a gazdálkod�... ➜

Nem elérhetetlen cél a jó szójatermés

Bátran kijelenthetjük, hogy az idei év egyik nagy túlélő növénye és nyertese a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer ... ➜

Tényleg megpecsételődött a kukorica jövője?

A klímaváltozás egy eldöntött kérdésnek tűnik. A 2022-es évszázados aszály, az energiaválsággal együtt lehet a katalizátora a megújulásnak a növénytermesztők k�... ➜

Kukorica, vagy szója? Ez itt a kérdés

Az idei év nehézségeit látva sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a kukorica helyett, vagy mellett más növény termesztése után néznek. Nem árt azonban tudni, ho... ➜