A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.
A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.
Kép: Káposztalepke hernyói (forrás: ng.24.hu)
E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó.
A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.
Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.
A fokozott kereslet alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre megindul a szója termőterületének növekedése, 3 éven belül pedig hat számjegyűvé válhat a szójával vetett terület. Ez lényegében duplázódást jelent majd, és komoly kihívás elé állítja a fehérjenövény vetőmag-előállítóit, forgalmazóit, integrátorait. A gazdasági realitás azonban kétségkívül indokolja a kisebb költséggel és stabilabban termeszthető szója térhódítását.... ➜
Nitrogén- és gázárak, logisztika és term(el)ésbiztonság a kukoricával összevetve A gáz, a műtrágya és egyéb inputanyagok áremelkedése rákényszeríti a gazdálkod... ➜
Bátran kijelenthetjük, hogy az idei év egyik nagy túlélő növénye és nyertese a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer ... ➜
A klímaváltozás egy eldöntött kérdésnek tűnik. A 2022-es évszázados aszály, az energiaválsággal együtt lehet a katalizátora a megújulásnak a növénytermesztők k... ➜
Az idei év nehézségeit látva sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a kukorica helyett, vagy mellett más növény termesztése után néznek. Nem árt azonban tudni, ho... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.
