Szigli Zoltán, a Székesfehérvár határában található Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója a kihívások által erősödött meg igazán, hiszen bár minden döntését alapos mérlegelés előzte meg, de a nem várt fejlemények sem térítették el az eredeti szándékától, hanem inkább megerősítették őt. Több, sikeres céget vezet azóta, de mindegyik közül az isztiméri az, ahol a legtöbb idejét tölti. 2019-ben vásárolta meg ezt a mezőgazdasági céget, de már előtte is foglalkozott az agráriummal, ugyanis 180 hektáron gazdálkodott, és négy éve adódott a lehetőség az Isztiméri Bakony Kft. megvásárlására.
- Nem bánta meg a döntést?
- Nehéz időszakokat élünk meg az utóbbi években, de a kft. megvásárlása után kezdődött minden, hiszen itt volt a vírus, majd jött az aszály, az energiaválság, és ezek kihívások elé állítottak. Ha visszagondolok, akkor mindegyik érdekeltségemnél nehézségekkel kezdődött az élet, de aztán elindult a fejlődés. Azt látom, hogy a mezőgazdaság egy hosszú távú és nemzetgazdaságilag stratégiailag fontos hivatás, amely az unokáimnak is a boldogulását szolgálhatja, ezért van jövője ennek az ágazatnak.
- Milyen állapotban volt ez a kft. a megvásárlás idején?
- Elég nehéz helyzetben volt, ugyanis állattenyésztéssel foglalkozott, de nem ez okozta a gondokat, hanem az a szemlélet, hogy a kissé korszerűtlen gépek is jók lehetnek még mindenre. Ebbe a kényelmes helyzetbe beleszokott mindenki és nem követték a kor kihívásait. Az innováció hiánya volt egyébként a legnagyobb gond. Kellett egy új impulzus. Mi voltunk ezek, hiszen azóta komoly fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek meg is térülhetnek. Az egykori alkalmazottak közül többen itt maradtak nálunk és az ő véleményük nagyon fontos a számomra. Ők is átvették ezt az innovatív hozzáállást. A traktorosok például, akik eddig nem dolgoztak precíziós gazdálkodásban, szívják magukba ezt a tudást és ők is keresik a kihívásokat. Ezt jó látni.
- Könnyű volt őket rávenni erre a váltásra?
- Egyénektől függött, mert volt aki átérezte ennek a jelentőségét, mások pedig lemorzsolódtak, mert féltek és megijedtek. Folyamatosan vezettük őket rá ezekre, mert ez a precíziós gazdálkodás és az It-technológia valóban nagy változást jelent. Olyanok is fogékonyak voltak rá, akikről nem is gondoltuk, de aztán kifejezetten az élére álltak a dolgoknak. Mások nem tudtak ezzel azonosulni.
- Ütőképes közösséggel dolgozik. Előtte is volt tehát tapasztalata, amikor 180 hektáros gazdaságot vezetett. Mi volt ott a feladata?
- Saját tulajdonomban volt az a vállalkozás is, ahol egy régi barátommal, Horváth Miklóssal dolgoztunk együtt. Ő a szakmai részét vitte, én pedig az értékesítés, fejlesztés terén dolgoztam. Azóta is tart az együttműködésünk, mert az Isztiméri Bakony Kft-nél ő a növénytermesztési vezető, úgy gondolom, hogy közmegelégedésre. A tiszteletet a szakmával tudja az ember kivívni – tartja a mondás és rá ez mindenképpen igaz.
- Honnan a kötődés a mezőgazdasághoz?
- A Keszthelyi Georgikonban tanultam, ami a mezőgazdasági felsőoktatás fellegvára volt mindig is, de akkor még nem gondoltam, hogy ezen a pályán helyezkedek el. De az ember a génjeit nem tudja megváltoztatni. Székesfehérváron nőttem fel és az apai felmenőim a felsővárosi részen éltek, ahol kifejezetten mezőgazdasági termelés folyt, de anyai ágon is van kötődés a mezőgazdasághoz, hiszen édesanyám Sárbogárdról származik, ami a Mezőföld szíve. Ezzel a szoros kapcsolattal, amit ez jelent számomra, naponta szembesülők, amikor kimegyek a határba és magamba szívom a levegőt és akkor azonnal megtörténik az átszellemülés. Más területen is vannak érdekeltségeim, amelyek nem kifejezetten mezőgazdaságiak, de amikor megérkezem Isztimérbe, akkor ott vagyok otthon igazán.
- Milyen érdekeltségek ezek?
- Hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkoznak a cégeim, ez volt az első, amit alapítottam és ezzel kezdődött minden a nagybetűs életemben. A környezetvédelem ugyanis az alapszakmám.
- Amikor elkezdődik a napja, akkor mindegyik cégénél vannak olyan vezetők, akik tájékoztatják a napi feladatokról, tennivalókról?
- Attól vagyunk jó vezetők, ha olyan szakemberekkel vesszük magunkat körbe, akik megkönnyítik a helyzetünket a végső döntéseknél. Mindegyik cégemnél jó csapattal vagyok körbevéve. Megpróbálok emellett a feszített tempó mellett hódolni a fő szenvedélyemnek a vadászatnak. Ilyenkor a napi feladatokat sikerül letenni.
- Említette, hogy valamennyi vállalkozása sok nehézséggel indult, de ez egyfajta erőt is adott? Megoldandó feladatként tekintett rá, nem pedig nehézségként?
- Kifejezetten, tehát fel kellett mérni a nehézséget, annak a súlyát, ezért valóban feladatként tekintettem rájuk, de mivel szeretem a munkát, így máshogy fogtam fel mindent.
„Az Isztiméri Bakony Kft. 1100 hektáron gazdálkodik, klasszikus szántóföldi növénytermesztést folytat, 17 alkalmazottja van. Több, sikeres fejlesztésnek köszönhetően kifejezetten ütőképes eszközparkkal rendelkezik. Vetésforgóban termesztenek kukoricát, repcét, napraforgót és különböző gabona növényeket”.
- A vármegye agráréletében is részt vesz. Miért tartotta ezt fontosnak?
- Mindig is érdekeltek a közéleti kérdések, és a vármegyében az agrárium fontos szerepet tölt be. A MAGOSZ megyei elnök-helyettese vagyok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának vagyok az elnöke. Azért vállalkoztam ezekre a tisztségekre, mert az összetartásra szeretném felhívni a figyelmet. Nem szeretnék példákat hozni arra vonatkozóan, hogy tőlünk nyugatabbra a gazdálkodók hogyan működnek együtt, de ezzel az érdekeiket tudják érvényesíteni. Kifejezetten ezt szorgalmazom a két szervezetben. Ha látják bennünk a szándékot az összefogásra például a nagyobb multik, akkor mindjárt máshogy állnak hozzánk bizonyos kérdésekben.
- A gazdák körében működik ez? Rossz emlékeik vannak a múltból az összefogásról.
- A magyar történelemnek volt egy sötét időszaka, amikor erőszakkal kényszerítették a parasztságot az együttműködésre. Talán a mi generációnk képes túllépni ezen a beidegződésen, de fontos lenne a pályázati és a fejlesztési lehetőségek miatt egy közös gondolkodás.
- Ha belegondolunk, akkor nincs még egy ilyen ágazat, ahol ilyen látványos változások történtek, de közben az előbb említett nehézségekkel is meg kell küzdeni. Óriási lehetőségek előtt állnak a gazdák, legyen szó a Közös Agrár Politikáról, a több ezer milliárdos uniós és hazai támogatásokról, vagy az élelmiszeripari és öntözésfejlesztésről. Érzik ennek a súlyát a térségben?
- Számomra az is öröm, hogy az agrárkormányzat meghallja a szavunkat és olyan pályázatokat ír ki, amelyek a fejlődést segítik elő és ez hasznos lehet számunkra. A nemzeti kormányunk valóban a zászlajára tűzte és stratégiai területté nyilvánította az agráriumot, ami minden gazdát jó érzéssel, kell hogy eltöltsön. A fejlődés tényleg látványos, de szükségesek is ezek a fejlesztések, hiszen fel kell vennünk a versenyt olyanokkal, akik más körülmények között erősödtek meg.
- És milyennek szeretné látni a saját vállalkozását mondjuk öt-tíz év múlva?
- Hosszabb távra tervezek és remélem, hogy majd a gyermekeim és unokáim folytatják és lesz hozzá kitartásuk. Sokat kell még fejlődnünk és bízom abban, hogy folytatódik ez a kormányzati hozzáállás az agráriumhoz a támogatás vonatkozásában, hiszen ez szükséges a versenyképességünkhöz. Öt-tíz év múlva azt szeretném, hogy az Isztiméri Bakony Kft. amolyan integrátorként segíteni tudja a gazdálkodókat a termelésben, de a tovább lépéshez szükségünk lenne terménytárolóra, vagy egy új szárítóra. Ennek érdekében megyünk előre és fejlesztünk.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Mondok József
novenyvedoszer.hu
.jpg)
