Növekedhet a növényvédőszer használat, ha a szomszéd biogazda

A hatás az ökológiai és a hagyományos szántóföldek sűrűségétől és távolságától függ, és az ökológiai táblák csoportosítása nyújthatja a legtöbb előnyt minden gazdálkodónak.

Ashley Larsen, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskolájának ökológusa szerint a bioszántóföld általában a növényvédőszer-használat csökkenéséhez vezet a közeli biomezőkön – viszont növeli a növényvédőszer-használatot a közeli hagyományos területeken. A hatás nem túl nagy, de jelentős. A szerzők gyanúja szerint a különböző hatások azt tükrözik, hogy a különféle gazdálkodók máshogy viszonyulnak a természetes kártevőirtáshoz, bár elismerik, hogy a mechanizmusokat adataikkal nehéz tesztelni.

Ashley Larsen

A legtöbb témába vágó kutatás eddig az egyes szántóföldekre összpontosított, amikor a biogazdálkodás hatásait vizsgálta, és összehasonlította az ilyen területek biodiverzitását, a talaj egészségét, a rovarirtók és növényvédő szerek használatát a hagyományos szántóföldekkel. A kártevők azonban nem foglalkoznak a földhatárokkal, ezért a kutatók úgy döntöttek: megvizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási módszerek milyen hatással vannak egymásra.

A kutatók arra pontosan nem jöttek rá, hogy mi az oka a talált jelenségnek, de köze lehet ahhoz, hogy az ökológiai gazdaságok kihasználják a természetes ragadozók előnyeit: például a kisebb, de problémás kártevőket a madarak pusztítják el. Ezek a kártevők és ragadozóik aztán a szomszédos szántókra is átjutnak, ahol szintén táplálékot és menedéket keresnek.

Mivel a hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni, ez lehet az oka annak, hogy a biogazdálkodások mellett ilyen tendenciákat lehet megfigyelni a hagyományos szántóföldeken.

A probléma megoldása az lehet, ha a biogazdálkodással művelt földeket egymás mellé, klaszterekben hozzák létre, hiszen ezek jótékony hatással vannak egymásra, és a hagyományos gazdálkodást sem nehezítik, ha nem elszórtan helyezkednek el. Ezzel összességében csökkenthető volna a peszticidek használata, ami a környezetnek és a gazdálkodók pénztárcájának egyaránt előnyös lenne.

Sikeres női vezetők az agráriumban: Mészárosné Magyar Katalin

„Nagyon jó részt venni egy új cég felépítésében, mert így teljesen más szemmel látja az ember a működését, mint amikor egy kész, összerakott rendszerben dolgozik és abba kell különböző változásokat belevinni.” A 3 évvel ezelőtt alapított Agrolink Zrt. első alkalmazottjainak egyike, Mészárosné Magyar Katalin így emlékszik vissza a nem is olyan távoli múltra. Az alkalmazotti státusz azonban nem sokáig tartott, hiszen rövid időn belül vezérigazgatója lett a cégnek. Immár 15 éves az elköteleződése a mezőgazdaság mellett, ahol köztudottan nincs két egyforma év. Ez a változatosság adja egyben a kihívást is számára. ... ➜

Réther Zsuzsanna - A segítő családi háttérrel minden sikerülhet

Szó szerint a nulláról kellett egy közraktárat felépítenie a Korona Közraktár Zrt. értékesítési vezérigazgatójaként Réther Zsuzsannának. Szerencsére most sem vol... ➜

Sánta Éva - A kölcsönös bizalom képes akár a hegyet is elhúzni

Sikeres női vezetőket bemutató sorozatunk mai szereplője az a Sánta Éva, akinek egy eldugott kis Békés megyei faluban kezdődik a története, mégpedig Bélmegyeren. Itt n... ➜

Szigli Zoltán - Óriási lehetőségek állnak az agrárium előtt

Szigli Zoltán, a Székesfehérvár határában található Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója /képünkön középen/ a kihívások által erősödött meg igazán, hi... ➜

Mátrai Zoltán - Az örök optimista, akit az élet is rendre visszaigazol

Magyarország Legszebb Birtoka. Az Év agrárembere. Ma már nagyon kevesen vannak azok, akik ne hallottak volna erről a két díjról. Sőt, ahogy telnek az évek, egyre inkább ... ➜