NSZ: a biztonságos és okszerű szerhasználat elősegítése a cél

A Magyar Növényvédelmi Szövetség (HuCPA), mint a növényvédőszer-gyártó vállalkozások érdekképviseleti szervezete, 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a növényvédőszerek biztonságos és okszerű használatát, együttműködve a jogszabályalkotókkal, hatóságokkal és partner szervezetekkel.
 
Az alapítás óta a szövetség elsődleges célja a magyar termelők versenyképességének növelése, a növényvédőszerek biztonságos felhasználása, beleértve az integrált növényvédelem elterjesztését, valamint az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentését. A szövetség ezen célok eléréséhez stratégiai partnerségeket alakított ki – emelte ki Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezető igazgatója, amikor hírportálunk munkatársával beszélgetett a szövetség tevékenységéről és a hazai növényvédelmet érintő kérdésekről.
Az elmúlt években a növényvédőszer-hatóanyagok kivonása és korlátozása kihívások elé állítja a termelőket – mondta az ügyvezető. A szigorú uniós szabályozás ellenére a gyártók és fejlesztő vállalatok folyamatosan újítják meg, innoválják termékeiket, hogy hatékony és biztonságos szereket kínáljanak az integrált növényvédelemhez.


 
Megjegyezte: az EU növényvédőszer-piacának 14 százalékát teszi ki a hamis és illegális készítmények kereskedelme, amely komoly veszélyt jelent a fenntartható mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra. 2015-től nemzetközi összefogással folynak rendszeres ellenőrzések az illegális növényvédőszerek kereskedelmének visszaszorítására. A magyarországi hatóságok már hetedik éve vesznek részt aktívan a közös akcióban, folyamatosan figyelik a piacot és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegális, hamis termékeket.

Utalt arra is, hogy a növényvédőszer-felhasználás további csökkentése kérdéseket vet fel a növényegészség szempontjából, mivel a kivonások potenciálisan csökkenthetik a terméshozamot vagy ronthatják annak minőségét. A szigorodó szabályozások mellett az integrált növényvédelem és fenntarthatóság iránti elkötelezettség is kiemelt szerepet kap. Az Európai Unió által elfogadott Zöld Megállapodás célul tűzi ki a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságát és a biodiverzitás megőrzését.

A Magyar Növényvédelmi Szövetség és a CropLife Europe, azaz az Európai Növényvédelmi Szövetség a hamis és illegális növényvédőszerek elleni küzdelem részeként aktívan részt vesz a Silver Axe akciókban, amelyek célja a jogellenes tevékenységet folytató kereskedők elleni fellépés. A szervezetek a termelőket és fogyasztókat arra ösztönzik, hogy megbízható forrásból szerezzék be a növényvédőszereket, és fokozottan ügyeljenek az előírások betartására.

A CropLife Europe önkéntes vállalásokkal kíván hozzájárulni az unió Zöld Megállapodásához. Ezek a vállalások a befektetés és innováció, a körforgásos gazdaság, valamint az emberek és a környezet védelmére összpontosítanak. A digitális és precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő, mintegy 10 milliárd eurós befektetés célja a környezeti terhelés csökkentése. Emellett a növényvédőszeres csomagolóanyagok begyűjtési rátájának növelése és a mezőgazdasági szereplők megfelelő oktatása is a fenntarthatósági célok között szerepel.

A szakember rámutatott, hogy a Magyar Növényvédelmi Szövetség "Ismerd meg a gazdát" kampánya – hasonlóan a CropLife Europe-hoz – a mezőgazdaság és növényvédelem pozitív oldalát kívánja bemutatni a Magyarországon élő embereknek. A kampány keretében gazdálkodók osztják meg tapasztalataikat a szakma szépségeiről, és azt hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaság kulcsszerepet játszik az élelmiszer-termelésben. A szövetség továbbra is elkötelezett az innovációkra épülő mezőgazdaság támogatása mellett a biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek előállítása érdekében.

Mindemellett a beszélgetés során szóba került több konkrét téma is. Így például a glifozát körüli bizonytalanság. A glifozátot gyakran veszélyesnek mondják, és felvetődik, hogy vajon ez a hatóanyag valóban olyan kockázatos-e, ahogyan azt például a „ zöldek" állítják. Görög Róbert elmondta: általában nem foglal állást konkrét hatóanyagokkal kapcsolatban, most mégis kivételt tesz a glifozát esetében, mivel ez a téma különösen érzékenyen érinti a mezőgazdasági termelőket. A szövetség álláspontja az, hogy a glifozátot helyettesítő termék hiányában a tarlókezelés költsége jelentősen emelkedhet, akár kétszeresére vagy háromszorosára is, ami súlyos károkat okozhat a gazdálkodóknak.

Fontos azonban megérteni, hogy az Európai Unióban jelenleg nem a glifozát betiltásáról van szó, hanem a szóban forgó hatóanyag engedélyének a meghosszabbításáról. Az EU bizottságaiban lezajlott szavazások során nem sikerült minősített többséget elérni egyik oldalon sem, így a Bizottságnak december 15-ig kell saját hatáskörében eldöntenie, hogy meghosszabbítja-e a glifozát engedélyét tíz évvel vagy sem. A jelenlegi várakozások szerint a meghosszabbítás mellett döntenek majd. Ez nem is csoda, hiszen már közel százezer oldalas dokumentáció áll rendelkezésre az újra engedélyezési folyamat során, és bebizonyosodott, hogy semmi gond nincs ezzel a hatóanyaggal.

Egy esetleges tiltás kihívást jelentene mind a gyártók, mind a gazdálkodók számára. A glifozát korlátozásának lehetséges negatívumai között szerepel a tarlókezelés költségének növekedése, ami a gazdálkodók számára jelentős teher volna. (Az Európai Bizottságának a glifozát ügyében kiadott nyilatkozata az alábbi webcímen érhető el: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_23_5792)
        
A permeteződrónok hazai használatáról az ügyvezető véleménye az volt, hogy a permeteződrónok alkalmazása Magyarországon még gyerekcipőben jár, keresi helyét a mezőgazdaságban. Azt, hogy mennyire elterjedt a permeteződrónok használata, nemzetközi tapasztalatok és a technológiai fejlődés fényében, a szakértők még mindig értékelik. Az eszköz alkalmazása mögött mekkora többletköltség vagy megtakarítás rejlik, szintén attól függ, hogy milyen mértékben sikerül integrálni a technológiát a gazdálkodók mindennapi gyakorlatába.

A vélemények megoszlanak a permeteződrónok gazdaságosságáról, különösen a szántóföldi gazdálkodásban. A drónok ideálisak lehetnek kisebb területeken, kertészetekben vagy foltkezeléseknél. Azonban nagyobb, több száz hektáros területeken nem biztos, hogy teljesen pótolni tudják a hagyományos szántóföldi gépeket. A jövedelmezőségi kérdések még mindig függőben vannak, és a piacnak is tisztulnia kell ahhoz, hogy milyen mértékben jelent hozzáadott értéket a permeteződrónok használata a gazdaságoknak.

Kifejtette: "a precíziós gazdálkodásban használt adatok gyűjtése önmagában nem elegendő a gazdaságos növényvédelemhez. Az adatokból szoftverek segítségével kell információt kinyerni, és itt is újításokra van szükség. A Magyar Növényvédelmi Szövetség tagvállalatai komoly fejlesztéseket végeznek ezen a területen, és a következő években jelentős befektetéseket terveznek gyakorlatban is jól használható, digitális és precíziós megoldások kivitelezésére. Az elérhető technológia már most képes sorközök precíz permetezésére, ami további lehetőségeket teremthet a hatékonyabb növényvédelemhez".

A permeteződrónok jelenlegi státusza tehát az innováció és a kísérletezés szakaszában van, és a technológia további fejlődése, valamint a gazdálkodók és a piac reakciói határozzák majd meg, hogy a jövőben milyen mértékben válnak elterjedtté és gazdaságossá a mezőgazdasági gyakorlatban. – foglalta össze Görög Róbert. A Magyar Növényvédelmi Szövetség elkötelezett abban, hogy hatékonyan támogassa mind a növényvédőszer-gyártókat, mind a mezőgazdasági termelőket. A szövetség elsődleges partnerei a termelők. A CropLife Europe önkéntes vállalásai között szereplő célnak megfelelően, az EU területén egymillió gazdálkodóhoz szeretné eljutni a legfrissebb növényvédelmi információkat. Az edukációs tevékenység Magyarországon is folyik, és az előadások alkalmával a szövetség képviselői külön kiemelik ezeket az információkat.

Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetség tevékenységének másik fontos eleme a lobbitevékenység. Célkitűzés az, hogy elősegítsék a termelők hozzáférését a leginnovatívabb növényvédelmi megoldásokhoz. Kiemelte, hogy az iparág hatalmas összegeket fektet be biopeszticidek és valós segítséget nyújtó digitális és precíziós technológiák fejlesztésébe.

A növényvédőszerek jelentősen hozzájárulnak a növényeinket fenyegető mennyiségi és minőségi veszteségek csökkentéséhez. A termelők számára elengedhetetlen az egyre szűkösebb természeti erőforrások hatékony felhasználása. Helyzetüket nagyban megnehezíti a szűkülő növényvédőszer-paletta, pedig ezek elengedhetetlen eszközei biztonságos és hatékony élelmiszer-termelésnek.

A Magyar Növényvédelmi Szövetség tagvállalatai olyan, valóban hatékony készítmények kifejlesztésén dolgoznak, amelyek hozzásegítik a gazdálkodókat a nagy mennyiségű és jó minőségű élelmiszer-alapanyag termeléséhez. Az új hatóanyagok kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, átlagosan 10-15 évet, és jelentős anyagi befektetést igényel, mintegy 250-300 millió eurót. Emellett a szigorú szabályozási környezetben nehézségekbe ütköznek a szerpaletta naprakészen tartásában, különösen úgy, hogy a klímaváltozás hatására évről évre új károsítók jelennek meg Magyarországon. A NSZ aktívan részt vesz azon munkában, hogy megoldásokat kínáljon minden növényvédelmi kihívásra. – tájékoztatta hírportálunkat az NSZ ügyvezető igazgatója. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink