Otthon is könnyen elkészíthető és termeszthető a búzacsíramálé

2022.03.07

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára búzacsíramálé szót nem ismer, de a kölesmálé főnév 1600-as adata után 1708-ból már kukoricalisztből készült, sült, édes pogácsa értelemben feltüntetett egyféle édes csíramálé-süteményt már igen.

Jelenleg kevesen készítik el otthon: a búzacsíramálét októbertől április végéig 10-15 kistermelő és őstermelő árusítja a piacokon és kapható egyes zöldségboltokban is. A becsült termelés több ezer kilogramm. Régen elterjedt étel volt, a böjti időszakban pedig különösen népszerű volt. Napjainkban elsősorban Csongrád és Békés megye, valamint és Cegléd környékén ismerik és készítik.

"Hagyományos helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba a csíráztatott búzából sütéssel készített finomság"

Valószínűleg Északnyugat-Magyarországon sütötték először kölesből, rozsból, árpából, majd később - a búza elterjedése után - búzából is készítették a keleti országrészben. Hagyományosan kétféleképpen készítik: a kiválogatott, egészséges, ép szemeket tartalmazó étkezési búzát vékony rétegben nedves ruhára rakják, és sötétben - mindig nedvesen tartva - néhány nap alatt kicsíráztatják. Régen az asztal, vagy az ágy alá rakták a búzaszemeket, ma inkább nedves ruhával takarják le őket, így biztosítva a sötétséget. A csíráztatást addig végzik, amíg a csíra mérete el nem éri a 3-5 cm-t. (Vigyázni kell arra, hogy a csíra ne zöldüljön meg, mert akkor keserű ízt kap.) Ezt követően a csírát mozsárban megtörik - vagy napjainkban húsdarálón ledarálják - és langyos vizet öntenek hozzá. A levet leszűrik, majd a maradékot még egyszer kimossák. 0,5 kg búzából mintegy két liter fehér színű, csírás levet nyernek, amely a csíramálé alapanyaga. Ehhez a léhez annyi búzalisztet adnak, hogy sűrű palacsintatészta állományú masszát kapjanak, amelyet jól kikevernek. A kikavart masszát tepsibe öntik, megsütik. A sütési idő hosszú, 2-2,5 óra.

A Vas megyében elterjedt, másik eljárás szerint a csíráztatott búzát megszárítják, malomban lisztté őrlik. Ebből vízzel tésztát kevernek. Az így készített tésztát szaladosnak hívták.

Károlyi Fülöp Béla megboldogult címzetes igazgató, tanár, költő és blogger, több maradandó érték megalkotója "Ízes Orosháza" címet viselő blogjában az alábbi receptet közölte még 2011-ben:

"A búzát kicsíráztatják. Majd húsdarálón ledarálják, így kapják a csírás búzából a búzalét, amit liszttel összegyúrnak, ami keményebb, s ez kerül a tepsi aljára. A lé másik feléből liszttel híg palacsintatészta sűrűségű tésztát kevertek, ezt a tepsiben lévő alapra ráterítettek. Aztán mintegy 3 órán lassú tűzön sütötték a kemencében. Mikor teljesen megsült akkor a cukor feljön a tészta tetejére, s kocsonyás lesz, mintha méz lenne rajta. Amikor kihűlt, feldarabolják és fogyasztják. Kanállal eszi a csíramálét az ember, hogy minél több vitamint vegyen magához".

Hozzáadott cukrot nem tartalmaz, rendkívül gazdag vitaminokban (A, B1, B3, B5, B6, B10, B12, E, K), ásványi anyagokban és nyomelemekben /Fe, Mn, Cu, I, Mg, Ca, Zn, Na, K, Se, F, P, Cl, S, Cr, Si/. A csírázó magban működő enzimek az összetett keményítőt egyszerű cukrokká alakítják, a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontják. Ugyan a sütés folyamán néhány hőre bomló enzim és vitamin a csíramáléban már nem található meg, mégis nagyon jótékony hatása van a szervezetre.

Telítetlen zsírsavtartalma alkalmas az érelmeszesedés megelőzésére és kezelésére, fogyasztása ajánlott még a következő betegségek esetén:

- fáradtság, idegrendszeri probléma,

- bél- és májbetegségek,

- hajhullás, impotencia, ízületi gyulladás,

- hólyag- és vesepanaszok.

Betegségmegelőző hatása is jelentős:

- erősíti az immunrendszert,

- csökkenti a rákos megbetegedés valószínűségét,

- előnyösen befolyásolja a vérsejtek, csontok, mirigyek, izmok működését.

Fogyasztható önmagában, müzlihez keverve, vajas kenyérrel, salátának elkészítve.


Növényvédőszer.hu - Kommunikáció