Balatonfüred környékén a legmagasabbak a négyzetméterárak

2022.05.06

A 2015 óta tartó ingatlanár-növekedés 90-200 százalékos volt a tó környékén, ahol jelentősen nőtt a kereslet -derült ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából. 

Az otthoni munkavégzés terjedésével párhuzamosan pedig a beköltözők száma, illetve a fejlesztési kedv és ennek nyomán a lakásmegújulási ráta is nőtt. Az átlagos négyzetméter- és lakásárak között azonban több mint háromszoros, de akár csaknem ötszörös különbségek is előfordulnak járásonként és településenként mind a használt, mind az új építésű lakóingatlanoknál. Jelentős, 25-60 százalék közötti a vízpart prémiuma. A Balaton környékén a 2008-2009-es gazdasági válságot követően sem csökkentek az árak, az ottani ingatlanok tartották értéküket az országos visszaeséshez képest. 2014-2015-ben indult meg az azóta is tartó felívelés. Azóta például több mint 200 százalékkal emelkedtek az árak a Fonyódi, 180 százalékkal a Balatonfüredi, 172-175 százalékkal a Balatonalmádi és a Siófoki járásban. A legkisebb áremelkedés a parttal is rendelkező járások közül a Marcali járást jellemezte, de még itt is csaknem duplázódtak az árak (+90%). 2021-ben 10,4 százalékkal emelkedtek az átlagos lakásárak az egy évvel korábbihoz képest a Balatonon.

Balatonfüred a legdrágább járások és települések között

A használt lakások négyzetméterenkénti átlagos ára 205 ezer és 637 ezer forint között alakult a balatoni járásokban 2021-ben. A legdrágább, Balatonfüredi járásban csaknem háromszor annyit kellett fizetniük a vásárlóknak a lakások négyzetméteréért, mint a legolcsóbb, Nagykanizsaiban. A Balatonfüredi járást követő Siófoki, Balatonalmádi, Fonyódi és Keszthelyi járásban jellemzően 400 és 530 ezer forint között alakultak a négyzetméterárak, míg a legalacsonyabb, 205 és 218 ezer forint közötti árakkal a parttal közvetlenül nem érintkező vagy csak nagyon kicsi partszakasszal rendelkező járásokban, a Nagykanizsai mellett a Marcaliban, a Tabiban és a Veszprémiben találkozhattak a vevők. 

Hasonló mértékű különbségek mutatkoztak települési szinten is 2021-ben: 208 ezer és 682 ezer forint körül kellett fizetni egy lakás egy négyzetméteréért. A sort Zamárdi és Alsóörs vezette, átlépve a 600 ezer forintos fajlagos árat. Ezeken a településeken azonban lényegesen kevesebb tranzakcióra kerül sor, mint a nagyobb településeken, amelyek közül Balatonfüred lett a harmadik - szintén 600 ezer forint feletti négyzetméterárral -, megelőzve Csopakot, Hévízt és Siófokot, ahol mind 500 ezer forint felett voltak a négyzetméterárak. 

A használt lakásokra jellemző árszinteket járásokra nézve szintén a Balatonfüredi járás a legdrágább, ahol tipikusan majdnem 50 millió forintba került egy lakás 2021-ben, a Balatonalmádi és a Siófoki járásban pedig megközelítette vagy meghaladta a 30 milliót ez az összeg. A Tabi és a Nagykanizsai járásban ezzel szemben 10 millió forint körül, illetve alatt mozgott egy tipikus használt lakás ára. 

Települési bontásban vizsgálva a használt lakások 2021-es tipikus árszintjét, szintén jelentős különbségek mutatkoztak. A legolcsóbb Lengyeltótiban 13 millió forintos ár volt jellemző, Gyenesdiáson azonban meghaladta a 60 millió forintot a tipikus árszint, és Csopakon is hozzávetőleg ennyit kellett fizetni. Ez csaknem ötszörös különbséget jelent. Tizennégy településen alakultak 30 millió forint felett az árak, Balatonfüred itt is a legdrágábbak közé tartozott. 

Jelentős különbségek az új lakások áraiban is

A Takarék Jelzálogbankkal együttműködő ELTINGA 2022 első negyedévre vonatkozó adatai szerint az új lakások települések szerinti átlagos árszintjei és fajlagos négyzetméterárai is jelentős különbségeket mutatnak: míg Zánkán átlagosan 723 ezer forint egy új építésű lakás négyzetméterenkénti ára, Balatonakarattyán a kínált projektek jellemzői miatt - mind vízparti - ez az összeg a kétmillió forintot is meghaladja. Az átlagos árszint Balatonszemesen volt a legmagasabb majdnem 280 millió forinttal, de a vizsgált 17 település csaknem felén több mint 100 millió forint volt. 

Jelentős mértékű a Balaton-part prémiuma

A lakásokért fizetendő négyzetméterárak közötti különbségeket nagyban befolyásolja a Balaton-part prémiuma. A parton a használt lakások négyzetméterára csaknem 500 ezer forint volt tavaly, a parthoz közel, 15 percen belül elérhető helyszíneken azonban már kevesebb mint 360 ezret. Ez 28 százalékos különbség az árakban. A parttól távol alig voltak 200 ezer forintnál magasabbak az árak, ehhez képest a part prémiuma tehát 300 ezer forint, vagyis 60 százalék.

Az újlakás-projekteket a parttól való távolság szerinti kategóriákba sorolva szintén jól látszódik a vízparti prémium. A vízparti lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül alakult. A parthoz közeli (250 méteren belül fekvő) lakások négyzetmétere hozzávetőleg 200 ezer forinttal volt olcsóbb, míg a parttól 250 méternél távolabbi ingatlanok esetében már átlagosan 1,1 millió forintra mérséklődött ez az érték. Az első és a második kategória között tehát 14 százalékos, az első és a harmadik között pedig 25 százalékos különbség mutatkozik.

Fokozott érdeklődés a Balaton iránt

A Balaton környéke nem pusztán az ország egyik legfontosabb turisztikai helyszíne: az elmúlt években sokan már nemcsak másodlagos, hanem elsődleges otthonukat vásárolták meg a tő környékén, párhuzamosan az otthoni munkavégzés terjedésével. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig - vélhetően a koronavírus-járvány miatt is - ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot. Abban az évben - figyelembe véve az állandó és az ideiglenes lakosokat is - több mint 6900-zal többen költöztek be, mint el a területről. A parthoz közeli települések népszerűsége végig meghaladta a parttól távolabbi helyszínekét, és elsősorban a Budapesthez közelebbi települések bizonyultak igazán vonzónak. 

A fejlesztők is felfedezték maguknak a Balatont, nőtt a lakásmegújulási ráta

Az elmúlt években a nagy érdeklődést látva a fejlesztők is felfedezték maguknak a Balatont. 2016-tól látványosan megugrott az építési engedélyek száma. Abban az évben a korábbi 500-700-hoz képest meghaladta a kétezret, 2018-ban pedig a 2400-at is. 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban is 1500 felett volt. Ennek nyomán az átadott lakások száma is növekedésnek indult: 2014 és 2016 között évente 500 vagy kevesebb lakást adtak át, 2020-ban már több mint 1700-at. 

Mindez a Balaton környékének lakásmegújulási rátáját is jelentősen javította, a 2014-2016-os 0,4 százalékos szintről 2020-ra 1,4 százalékosra. Az elmúlt években a legnagyobb lakásmegújulási ráta Szántódot, Balatonlellét, Zamárdit és Siófokot jellemezte. A déli parton erősen a part menti területekre koncentrálódott a lakásépítési hullám, az északi parton viszont a parttól távolabbi helyeken is sok helyen alakult 1-4 százalék között a megújulási ráta. A Balatonnál jelenleg Siófokon van a legnagyobb kínálat az új lakásokból, a minimum 10 lakásos, legalább egy szabad lakással rendelkező projektekben található lakások száma az ELTINGA adatai szerint 2022 első negyedévében meghaladta az ezret. Ez kimagasló a többi Balaton-parti településhez képest. (8. ábra)

A Takarék Jelzálogbank két évtizede az egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási piacnak. A Jelzálogbank rendszeresen publikálja egyedi témákat feldolgozó speciális lakáspiaci elemzéseit. Az elemzések elkészítésében részt vesz az ELTINGA, a Takarék Index kizárólagos kutatási partnere.