Magyarországon több mint négyezer szakember dolgozik a növényvédelem területén. A növényvédelem kulcsfontosságú a mezőgazdaságban, de a nem megfelelő gyakorlatok környezeti károkat okozhatnak. A uniós szabályozás változásai szintén kihívásokat jelentenek mind a növényvédőszer-gyártók, mind pedig a gazdálkodók számára. Továbbá a gyakori szerkivonások és az egyre bővülő „tiltó listák” mind olyan tényezők, amelyekre a magyarországi növényvédelemnek reagálnia kell a jövőben. Többek között ezekről a témákról beszélgetett a novenyvedoszer.hu munkatársa Hunyadi Istvánnal, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) elnökével, mivel a szakmai köztestület legfontosabb feladatai közé tartozik az információk közvetítése, a szakmai képviselet és a szakmai képzések szervezése.
- Mik az NMNK céljai és milyen fontosabb feladatokat lát el a szakmai köztestület a kamarai törvény alapján?
- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a 2000-res LXXXIV. törvény alapján működik; ez törvény jól meghatározza a szakmai köztestület célját és feladatait. A kamara célkitűzése: az önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában való részvétel a növényvédelmi feladatok ellátásában. A köztestület szervezi és intézi a növényorvosi tevékenységhez kapcsolódó közfeladatokat, és támogatja a növényorvosokat abban, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés szakszerű és hatékony elvégzéséhez. Az NMNK elsődleges feladata a növényorvosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos ügyek képviselete és a szakmai kar tekintélyének erősítése, valamint a tagok és testületeik általános szakmai érdekeinek védelme.
A kamara a kamarai törvény és az alapszabály alapján számos feladatot lát el.
Emellett fontosnak tartja a köztestület az elektronikus növényorvosi vény rendszerének biztosítását és működtetését. Emellett további számos feladatot is rögzít az alapszabály, mint például a nem iskolai rendszerű képzések és továbbképzések megszervezését, valamint lebonyolítását, de a növényvédelmi előrejelzések készítése és közzététele szintén a teendők közé tartozik, valamint kiemelt terület még az együttműködés a növényvédelemért és növényegészségügyért felelős szervezetekkel - jegyzi meg Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke.
.jpeg)
Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke
- Mekkora a hazai növényvédőszer-piac átlagos éves forgalma forintban és mennyiségben kifejezve? Milyen mértékűre becsülhető a hamisított, illetve az illegálisnak minősülő növényvédő szerek éves mennyisége Magyarországon százalékban, illetve tonnában kifejezve?
- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem gyűjt adatokat a növényvédő szerek piacáról, csak közvetett információkkal rendelkezik. A rendelkezésre álló források, mint a Nébih szerforgalmi jelentései és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmányai alapján megállapítható, hogy 2022-ben a végfelhasználóknak értékesített növényvédő szerek nettó árbevétele 151 milliárd forintot tett ki, ez mennyiségben pedig valamivel több mint 26 ezer tonna értékesítését jelentette.
A hamisított és illegális készítményekkel kapcsolatban becslésekbe bocsátkozni merész feladat lenne. Az viszont tény, hogy a probléma létezik, hogy ezek a termékek jelen vannak a piacon, és komoly problémát jelentenek. A pontos adatok hiányában nehéz százalékos arányt vagy tonnában kifejezett értéket megadni a hamisított és illegális növényvédő szerekre vonatkozóan.
- Milyen szerepet játszik a kamara a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában? Volt-e lehetősége a kamarának szakmai véleményezésre a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál? Véleményezheti-e az uniós tiltólistákat a köztestület? Tehet-e konkrét lépéseket, ha nem ért egyet az uniós elképzelésekkel?
- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem játszik szerepet a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában, mivel ez hatósági feladat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényvédelmi és Borászati Igazgatósága lát el. A kamara nincs befolyással a folyamatra, és nem gyűjt adatokat az engedélyezési eljárásokról vagy várható készítményekről.
A kiskultúrák növényvédelmi helyzetének javítására külön munkacsoport is alakult pár éve. A munkacsoportban részt vesznek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK, a Növényorvosi Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az engedélyező hatóság és a gyártók képviselői, akik a felmerülő problémákra közösen próbálnak megoldást találni. A hatóság a javaslatokat és az engedélyezéshez szükséges adatokat megvizsgálva dönt az egyes készítmények engedélyokiratának kiterjesztéséről. A munkacsoport munkájának köszönhetően az elmúlt években számos készítmény engedélyokirata került kiterjesztésre, sok kiskultúrában bővült a károsítók elleni védekezési lehetőségek száma.
.jpeg)
A Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál a kamara számára lehetőség nyílik a szakmai véleményezésre. Bár a véleményeket nem biztos, hogy mindig figyelembe veszik a döntéshozók, de az NMNK részt vesz az előírások kialakításában és szakmai javaslatok megfogalmazásában.
A kamara ismerteti a szakmai álláspontját, és részt vesz az új szabályozási megoldások kidolgozásában, például a pozitív listás rendszer megfontolásában.
- Az unióban zajló zöldítési folyamat „vadhajtásai” veszélyeztethetik-e az élelmezésbiztonságot? Az egyre fokozottabban előtérbe kerülő biotermesztéssel biztosítható-e a növekvő népesség tömegáruval történő ellátása?
- Az Európai Unióban zajló zöldítési folyamatok, bár alapvetően üdvözlendőek, számos kihívást vetnek fel az élelmiszer-biztonság és az önellátás terén. Az uniós döntéshozók néha úgy tűnhetnek, hogy az élelmezésbiztonság és az önellátás kevésbé fontosak számukra, mint a környezetvédelem. A jelenlegi trendek azt sugallják, hogy az uniós politikusok inkább arra törekednek, hogy minél zöldebbnek tűnjenek, még akkor is, ha ez néha az élelmezésbiztonságot veszélyezteti.
A zöldítési intézkedések hosszú távú hatásai egyelőre megjósolhatatlanok, mindenesetre úgy tűnik, hogy az élelmiszer-biztonság megtartása és az önellátás képességének megőrzése hátrébb sorolódik a döntéshozók gondolkodásában, úgy vannak vele, ami kell, megvesszük máshonnan. Ez különösen problémás lehet, mivel a világ népessége folyamatosan növekszik, és nem biztos, hogy mindig lesznek elérhető külső források az élelmiszer-ellátás fenntartásához.
A biotermesztés egyre népszerűbbé válik, de kérdéses, hogy ezzel biztosítható-e a növekvő népesség tömegáruval történő ellátása.
Vagyis: úgy gondolom, a legfontosabb ebben a kérdésben a tömegáru fogalma, ami párosul az olcsóval, a megfizethetővel. Az öko-bio gazdálkodásból származó termékek viszont általában magasabb áron kerülnek piacra, és ez a fogyasztók nagy részének árérzékenységével párosul. Emellett a bio- vagy ökológiai módszerekkel előállított termékek alacsonyabb hozamokat eredményezhetnek, és a termőföld korlátozott mennyiségű.
E kérdéskör sokszínűségét jelzi, hogy az integrált termesztés, ahol a kémiai védekezés csak egy kis szelete a technológiának, lehetővé teszi a biztonságos és megfizethető áruk előállítását nagy mennyiségben. Ezen megközelítés révén a fenntartható növényvédelem mellett lehetőség nyílik az élelmiszer-biztonság és az önellátás megőrzésére is.
100 hektárra elegendő növényvédő szert vont ki a hatóság
Próbavásárlással „jutottak” 3,5 kg cirill betűs, valamint érvényes forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkező növényvédő szerhez egy magánszemélytől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei márciusban. Az akciót további ellenőrzés követte Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Végül több mint 30 kg kockázatosnak számító növényvédő szert vont ki a forgalomból a hatóság.
Növekedhet a növényvédőszer használat, ha a szomszéd biogazda
Bár a biogazdálkodás kétségkívül jót tesz a környezetnek, több ilyen szántóföld egymás mellett pedig segítheti a rovarirtás minimalizálását, a hagyományos gazdálkodás esetében fordított lehet a hatás – derült ki egy friss kutatásból. A Science szaklapban megjelent tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás jelentősen befolyásolja a szomszédos területeken felhasznált növényvédő szerek mennyiségét.
Termésnövelők, növényvédő szerek. Itt a változás
A termésnövelő anyagokkal kapcsolatban az engedély-tulajdonosoknak, a kereskedőknek és a vásárlóknak is jelentős változásokat hozott az idén életbe lépett új jogszabály. A gazdaboltok hatósági ellenőrzései leegyszerűsödnek, a vásárlóknak sem kell az termékek címkéjén pl. az engedély hatályát keresgélni. Bemásoltam a NÉBIH március 18-i ismertetőjét, melyben az aláhúzásokkal emelem ki a legfontosabbnak ítélt részeket - tájékoztatja a novenyvedoszer.hu -t Zsigó György, növényorvos.
Lényegében megállt az új építésű ingatlanok áremelkedése a fővárosban, a tavalyi extrém drágulás után az utolsó negyedévben 1,3 százalékos emelkedést mért az Otthon Centrum. Az elemzésből az is kiderült, hogy a kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség.... ➜
Bár a bérlemények és ingatlanfejlesztések piaca is volt már dinamikusabb, az egyes szereplők és helyszínek egyéni pályája, megtérülése nagyon különböző lehet ‒... ➜
Az erősödő kínálati piacon kezdenek helyzetbe kerülni a vevők, az eladók lényegében egy éve trendszerűen egyre nagyobb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékes... ➜
Elkészült az Otthon Centrum kimutatása, amely arra a kérdésre kereste a választ, vajon milyen ingatlan érhető el 30 millió forintért. A szakemberek valamennyi ingatlantí... ➜
2022 harmadik negyedévében 21 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Budapesten egy téglalakás átlagos négyzetméterára már eléri az egymillió forinto... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.
novenyvedoszer.hu
.jpg)
