Valóban jobb a külföldi méz a hazainál?

Teljesen felfordult a hazai mézpiac. Ez nem új jelenség, hanem hosszabb ideje velünk van már, de a beáramló ukrán méz csak tovább mélyíti a válságot. Pedig döbbenetes az a kijózanító megállapítás, hogy az itthon termelt méz kiszolgálja a hazai igényeket. Húszezren foglalkoznak méhészkedéssel, 1,2 millió méhcsaládot tartanak a termelők, de Európa méheinek 8-10 százaléka is itt található meg. Évente 25 ezer tonna mézet állítunk elő, miközben a teljes hazai fogyasztás 12 ezer tonna, a többit a határokon túl értékesítik. A kérdés csak az - ezek ismeretében -, hogy vajon miért vesszük meg a méregdrága mézet a multiknál akkor, amikor a termelőnél töredékébe kerül? Tényleg jobb a magyar méz, mint a külföldi?

Az idei méztermést veszélyezteti az enyhe tél, a fő baj azonban az, hogy az áruházláncokban aranyáron mérik a mézet, miközben azok többsége bizonytalan eredetű, a hazai termékek jóval olcsóbbak és nyomon követhetők. Országszerte veszélyt jelent tehát az enyhe időjárás az idei méztermésre és fennáll a veszélye annak is, hogy a valódi tavasz beköszöntéig elfogynak a méhcsaládok a kaptárokból. Ez csak az egyik gondja a méhészeknek a sok közül. Idehaza a mézfelvásárlás gyakorlatilag megszűnt, mert a külföldieket kínálják a kereskedők a nagyobb haszon reményében. Volt rá példa, hogy 56 dkg-os külföldi mézet kínáltak 10.600 forintért, míg a magyar termelői méz csak 3500 forint, a vegyes méz pedig 2000 forint közvetlenül a termelőtől. A Versenyhivatal is vizsgál több terméket, de a méhészek sem értik, hogy mitől kúszik fel ilyen magasra az ár, a haszon pedig 150 – 200 százalékos. Kinek a zsebébe jut ez az árrés?



Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint érthetetlen, hogy miközben méhészeti nagyhatalom vagyunk, mégis importáljuk a mézet és azt aranyáron értékesítik, az unión belül bárki kereskedhet a mézzel úgy, hogy a harmadik országból beérkezik minimális vámmal, sőt Ukrajnából vám nélkül, de általában a mézkiszerelők azt írják ki rá, hogy származási hely: Európai Unió, vagy unión kívüli méz. Ezzel védik le magukat – mondván, így nincs csalás. Senki nem tudja, hogy az üveg tartalma harmadik országból származik.

Magyarországon pontos nyomon követés van, ami kiterjed arra, hogy milyen állatgyógyászati készítményeket használnak a termelők, akik antibiotikumot nem tehetnek be a kaptárba – ugyanez a szigor a harmadik országokban nem létezik. Kínában a mézet gyantával szűrik, így az már nem méz, ami kijön a szűrőből. Ezek után felmerül a kérdés: ki az, aki megveszi az áruházláncokban a bizonytalan eredetű, méreg drágán kapható mézet? Általában az, aki nem tud kimenni a piacra, aki reggel már a munkába siet, délután pedig mindent egy helyen bevásárol.

A magyar és európai méhészek munkája túlmutat a méztermelésen. Olcsó mézet lehet importálni, de tudomásul kell venni, hogy a méhészeti ágazat munkája nem a termelésről szól elsősorban, hanem a beporzásról. Alapvető része a beporzás az életünknek -összegezte Bross Péter. 

https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/meddig-marad-a-termelok-nyakan-a-mez

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink