Szárazság, magas hőmérséklet: bőrbe kötve érdemes termelni

2024.04.16

Az idei a harmadik olyan esztendő, amikor tartósan jelen van a szárazság a mezőgazdaságban: az elmúlt három hónap átlagát nézve 50 százalékkal kevesebb a csapadék, mint az elmúlt 5 év átlagában. Az ország dél-keleti területein vannak olyan területek, ahol a 30 millimétert sem érte el az idén lehullott csapadék mennyisége. Így átlagosan 40-50 milliméterrel kevesebb csapadék hullott eddig, mint amennyire szükség lett volna az elmúlt időszakban. Az őszi vetésű növényeknél még nem jelentkeznek ennek a következményei, hiszen a vetések 50-60 százaléka még jó állapotban van.

Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a számokon keresztül elemezte a jelenlegi helyzetet.

-Árpából mintegy 80 ezer hektárral kevesebbet vetettek ősszel a gazdák, ez 314 ezer hektárt jelent, ami egy évvel ezelőtt 400 ezer hektár volt. Az őszi növényeknél meghatározó a búza, amelynél 50 ezer hektárral kisebb a vetésterület, tehát 950 ezer hektárt vetettek el ősszel a gazdák az egy évvel azelőtti 1 millió hektár helyett. A csapadék hiánya mellett a hőmérsékleti értékek is magasabbak a korábbi évekhez képest. Csak februárban és márciusban az átlag hőmérséklet 2 fokkal haladta meg az elmúlt 5 év átlagát, de az elmúlt napokban is sorozatban dőltek meg a 100 éves melegrekordok -hangoztatta.

Gabonapiac: így változtak az árak
Az előbbi rossz hírek ellenére azoknak a termelőknek, akiknek gabona van a raktárában, biztató lehet az, hogy mind a búza, mind pedig a kukorica vonatkozásában az elmúlt 1 héten növekedés kezdődött. A kukoricánál például a 63 forint helyett 68 forintos árakat tapasztaltunk az aszályos hangulat miatt. A búzánál is elindult a növekedés, ugyanis az új búza árát 62-63 forint környékén köthetik a gazdák, az új árpa pedig 52 forint. Ezek továbbra sem magas árak, de ahogy telnek a napok, hetek és ha továbbra is kevés csapadék esik, akkor ennek egyértelműen árfelhajtó hatása lesz.

Érdemes-e állatot tartani?
Kulik Zoltán szerint a növénytermesztési ágazatban óriási átalakulás tapasztalható, hiszen amíg 5 évvel ezelőtt a növénytermesztés részesedése 57 százalék volt, az állattenyésztésé pedig 37 százalékot, ennek a hatása megfordult, ugyanis a búza, valamint az árpa árakból nem lehet nyereséget termelni, ezért ma mindenki abban gondolkodik, hogy lehetőség szerint bőrbe kötve próbálja csomagolni a terményt, hiszen az állattenyésztést nézve ugyan csökkentek a sertés felvásárlási árak, de még mindig megéri sertést tartani. Ugyanez mondható el a baromfitartókról, viszont a tej esetében nehezebb a helyzet, hiszen a 165 forint körüli átvételi ár még fedezi az önköltséget.

- Aki az állatállománya felé tudja irányítani a termést, az ma még nyereségre számíthat -véli a Vitafort Zrt. vezetője.

Az unióban folyamatosan csökken az állatállomány, nagyobb arányban, mint Magyarországon, ahol tavaly mintegy 20 ezerrel csökkent a szarvasmarha létszám, a baromfi száma pedig 5 millióval lett kevesebb, csak a sertés állomány növekedett 4 ezer anyakocával. Az állati termékek pozíciója egyértelműen azért alakult így Kulik Zoltán szerint, mert az elmúlt évek brüsszeli politikája az állattenyésztésre nézve nem volt kedvező. Magyarország próbálja megtartani ezt a szektort, ugyanis hosszabb távon az állattenyésztésnek helye van az agráriumban. A nagyüzemi állattartás Nyugat-Európából a keleti térség felé helyeződik át, ezért ezt kellene nekünk kihasználni.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Kapcsolódó cikkek:

A sertés és a kukorica jelentheti a kitörést

Az állattenyésztésen belül talán a sertéspiac helyzete a legérdekesebb: a felvásárlási árak az elmúlt hónapokban lefelé kúsztak, így napjainkban 600 forint alatti árakat is láthattunk, de a múlt héten megint elindultak felfelé, ami kedvező a sertéstartóknak.

Agrárpiaci szakértő: 2023 a sertés éve

A sertéstartás mind az élelmiszer gazdaságban, mind pedig a húsiparban továbbra is húzóágazat. A mostani uniós költségvetési ciklusban a KAP stratégiai terv alapján folytatódik a sertéstartó ágazat modernizációja, ami további lökést adhat a tenyésztésnek. Magyarországon a sertés a második legnépszerűbb húsféleség a baromfi után, éves fogyasztása körülbelül 30 kilogrammra tehető fejenként. Az elmúlt évek viszontagságai megviselték az ágazatot, de mára stabilizálódni látszik a helyzete.

Ezeket is olvasta már?

Kajszitermesztés: milyen fajta jó fagy ellen?

2024.05.05

Tavaly az elmúlt évek legnagyobb fagykárát szenvedték el a kajszitermelők, az idei év azonban idáig jól alakul. Az elmúlt években mindig volt kisebb-nagyobb fagykár, vagy országos, vagy pedig európai szinten. Az idei év azonban nagyon meglepő volt annak ellenére, hogy február végén erőteljes virágzásba kezdett a kajszibarack és a kötődése is jó lett. A március eleji virágzás pedig soha nem jelent jót a termesztők szerint, de erre az idei év rácáfolt. Jó, közepes termésre van kilátás. Sokan védekeztek megfelelő eszközökkel, de elsősorban azért, hogy biztosra menjenek. Olyan mértékű lehűlés végül nem volt, ami indokolttá tette volna a nagyobb előkészületeket. Az időjárás azonban továbbra is kiszámíthatatlan, a megoldás hosszabb távon egy átgondolt fajtatelepítés lenne. Erre figyelmeztet Gara Miklós családi gazdálkodó, a Balaton-Ker-Tész Szövetkezet egyik igazgatója, aki azt hangsúlyozza: minden fajtának az érési ideje, a mérete a meghatározó a termelés során. Azokban az esztendőkben, amikor ezek a fajták elhalnak, akkor nem jelennek meg a piacon. A fajtakutatás, a fajta ismerete is ide tartozik, tehát nem elég csak az, hogy mit látnak a szomszédban.... ➜