Példátlan szakmai összefogás a Budai Arborétum fejlesztéséért

2024.03.26

Az Arbor az otthonunk! - címmel megkezdődik egy évtizedek óta vágyott, önkéntességen alapuló felújításai program az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében. Az Első Tavaszi Kaláka annak az eseménysorozatnak az első állomása, amely a hazai „zöld” szakmák eddigi legszélesebb körű összefogásának köszönhető és amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása.

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának. Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. A 2000-es években végbement egyetemi integrációt követő folyamatos fenntartóváltás nyomott hagyott a gyűjteményes kertben.

Az arborétum rangjához méltó rendbetétele a 2023-ban életre hívott zöldfelület-gazdálkodás kerekasztalonvetődött fel. A fórum minden szervezete, résztvevője felajánlotta kapacitását, szakmai tudását, közreműködését és kifejezték azt az óhajukat, hogy a Budai Arborétum megszépülve legyen méltó a magyar zöldfelület-gazdálkodás jelenlegi és jövőbeli remélt állapotához, A hazai zöld szakmák legnagyobb idei fórumán, a Februári Szakmai Napokon pedig a szakma egy emberként állt az önkétességi alapon szerveződő kalákázás mögé.

Rendkívül kedvezően fogadták a kezdeményezést a Budai Campus elöljárói és az arborétum üzemeltetője is. A szervezők kidolgozták a 2024. évi programtervet, melynek első eseményén, március 22-én megrendezett Tavaszi Kalákán az arborétum számos helyszínén végeztek tisztítási, fenntartási, megóvási, faápolási munkálatokat az önkéntes szakamberekből álló munkacsoportok. A rendezvénysorozatnak az önkéntességi hagyományoknak megfelelően a közösségépítés és a tudásátadás is a célja, ezért a szervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy a kalákázáson az egyetem hallgatói is részt vegyenek.

A szervezők hangsúlyozták: a kezdeményezés nem egyszeri megmozdulásként jött létre. Az ötletgazdák célja rendszeressé tenni az önkéntes alapon működő parkfelújítást. A Budai Arborétum hosszútávú fenntartása és fejlesztése érdekében pedig alapítványt hoznak létre, amelyben a szakmát gyakorlók és a hallgatók bevonásával folyamatosan születnek és valósulnak meg ötletek.

A tervek szerint májusban adományozással összekötött jótékonysági bált is rendeznek, a zöldfelület-gazdálkodók társadalmi megítélésének javítása érdekében pedig céljuk önkéntes napok szervezésével minél szélesebb tömegek bevonása a közösségi zöldfelületek megóvásába.

Ezeket is olvasta már?

Gubacsatkák támadják a fákat, hogyan védekezzünk ellenük

2024.04.27

A gubacsatkák növényi nedvekkel táplálkozó kártevők, amelyek a fajra jellemző elváltozásokat okoznak a gazdanövényeiken. Egyes fajaik a károsítás nyomán képződött gubacsokban élnek és szaporodnak, más részük szabadon, a levelek fonákán találhatók. Kártételük arról ismerhető fel, hogy szívogatásuk következtében a leveleken gubacsszerű kinövések, szemölcsök képződnek, de néha a termésen is látható a károsításuk. Cikkünkben bemutatjuk a körte-gubacsatkát, a dió szemölcsös- és nemezes gubacsatkáját, és a szilvakéreg-gubacsatkát. Mutatjuk kártételüket és az védekezési lehetőségeket.... ➜