Minden eladott kilogramm mézen veszteség van a termelőknek
2024.05.02
Életünk nélkülözhetetlen részei a beporzók, nélkülük minden harmadik falat étel hiányozna az asztalunkról. Nem csak hazánkban, hanem Európában és világszerte tapasztalható folyamat a vadon élő hártyás szárnyúak számának csökkenése – erre is szeretnék felhívni a figyelmet, hiszen a globális élelmiszertermelés 76 százaléka és az Európában vadon élő növényfajok 84 százaléka függ a házi és vadméhfajok beporzásától. A világ szántóföldjeinek egyharmadán termesztett növények beporzásfüggők.
A Méhek Napját 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Azért esett erre a napra a választás, mert akkor kezdtek virágozni a gyümölcsfák.Azóta nemcsak az időjárási viszonyok változtak meg, de a méhészeti ágazat is bajban van. Ebben a nehéz helyzetben különösen fontos felhívni a figyelmet a méhekre, a beporzásra.Ezt hangoztatja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
.jpg)
Három héttel jár előbbre a természet, hetek óta virágzik az akác is. Az évtizedek óta a pályán lévő méhészek sem emlékeznek ilyen időszakra, mint a mostani, amikor az első akáchordás április nyolcadikán volt az ország déli részein. Amit a laikus szemlélő is észre vehet most, hogy nincs illata az akácvirágnak, ugyanis a kezdeti virágzás után megérkezett a rossz idő, ami miatt nem érezzük a jellegzetes virágillatot. Ha a kéthetes virágzási időszakban 15 fok alá hűl a hőmérséklet, akkor nem lesz akácméz, ezért a méhészek elindultak a magasabban fekvő hegységek felé, ugyanis minél magasabban helyezkedik el az akácfa, akkor napokkal később is virágzik.
Bross Péter szerint a tartósan jó idő esetén arra van esély, hogy a gyenge termés ellenére is elegendő lesz a hazai elvárt mennyiség előteremtése.
Közben továbbra sem javul a helyzet az európai mézpiacon. Optimizmusra adhat okot Nagy István agrárminiszter bejelentése, amely szerint sikerült előrelépést elérni: az előző három év importja fölüli tételekre 17 százalékos vámot vet ki az unió. A hazai méhész szakma szerint ez nem oldja meg teljesen a problémát. Kína a második legnagyobb mézbeszállító az unióba, s miután az unió eltörölte a 17 százalékos vámot, automatikusan estek ennyivel az árak
.
Bross Péter ezt azzal érzékeltette, hogy egy teljes magyarországi éves méztermés esetén ez az árzuhanás 2 milliárd forintos veszteséget jelent nekünk. Elvileg ez a döntés segíthet rajtunk, de gyakorlatilag azért nem, mert a nagy ukrán mézmennyiség még a háború kirobbanása előtt érkezett be az unióba. Amióta tart a háború, azóta harminc százalékos méhcsalád veszteséget szenvedett el az ukrán méhészeti ágazat.
Tehát a szankciók nélkül is csökkent az ukrán mézimport, de egyértelmű, hogy a gesztust értékelnünk kell, de továbbra is a Kínából érkező mézek okozzák a világpiacon azt a problémát, ami miatt összeesett a nemzetközi mézpiac. Olyan áron tudják világszerte a méhészek értékesíteni a nagybani piacon a mézet, amely áron nem lehet mézet termelni. Minden egyes eladott kilogrammnyi méz veszteséget jelent a magyar méhészeknek.
Április 10-e óta lehet igényelni a méh állatjóléti támogatást, a 2023-as év teljesítéséért 15 euró támogatásra jogosultak a méhészek méhcsaládonként.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció
.jpg)