Törpe répabogár és lisztes répabarkó. Mindegyik képes túlélni a telet és utána bármikor elkezdheti a károsítást. Az utóbbi bogár leginkább a cukorrépa jelentős kártevője, de a sárgarépát is képes megtámadni. A magyar elnevezések mindig bizonytalanok és attól, hogy a szakember nem találkozik ezekkel a nevekkel, még elképzelhető, hogy valamelyik tájegységünkön így hívják azokat a bogarakat, amelyek megtámadják a sárgarépát.
A legfontosabb ismertetőjele az, hogy mekkora ez a rovar: ha 1,5 milliméteres, akkor nagy valószínűséggel a törpe répabogárról van szó. Ha ennél nagyobb ormányos bogár okozza ezt a kártételt, akkor már a lisztes répabarkóról van szó, vagy valamelyik fajtársáról. Mindkettő közös jellemzője, hogy imágó alakban, tehát károsításra kész bogáralakban telel át. A kis méretű törpe répabogár a répamaradványokon, vagy a szomszédos gyepen telel át, s ahogy tavaszodik, egyből rágásra kész állapotban támadja meg a kis csíranövénykéket, míg a lisztes répabarkó a talaj tíz-harminc centiméteres mélységéből bújik elő és nagyon jól vándorol. Nem kell, hogy közvetlenül az érintett kertben teleljen át, mert megtalálja a kis csírázó répanövényeket és egyetlen nap alatt akár tízet is lerághat. Van úgy, hogy nem rágja át a szárát, csak beleharap, de ez is éppen elég a kártételhez, hiszen a sebzés után megjelennek a gombák, amelyek elpusztítják a csíranövényt.
Ha megbizonyosodtunk a jelenlétéről a kertben, vagy az ágyásban, akkor mindenképpen érdemes talajfertőtlenítést végezni, de csak akkor, amikor a talaj hőmérséklete tíz foknál már magasabb. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy honnan jön a kártétel - tehát nem a kertben telelnek át ezek a bogarak -, akkor viszont folyamatosan figyelni kell a kertünket. Nincs más eszközünk, mert még csak felszívódó szer sincs engedélyezve a sárgarépára, csak a kontakt hatású piretroidokkal tudunk érintőleges, abban a pillanatban ható eredményt elérni.
Nincs külön előrejelzés, tehát az országos hálózatban nem szerepel ez az állat, ezért mindenkinek saját magának kell figyelnie a megjelenésére.
A tavalyi évben keletkezett káresemények után mintegy 1.680 mezőgazdasági termelő részesül március végéig 2,85 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban, a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 20.400 hektárt. Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában. ... ➜
A beporzást segítő rovarok, többek között a méhek, tevékenysége nélkülözhetetlen, nélkülük számos növény nem fejleszt termést. Termesztett növényeinknél előf... ➜
Húsvét környékére apró esőket és felmelegedést jósolnak a meteorológusok, így berobbanhat a fertőzés! Az előző év őszi fertőzése nyomán képződnek azok az át... ➜
A 2024. évi kárenyhítési évre vonatkozóan megjelentek a legújabb tudnivalók. A bejelentésre vonatkozó határidőkről és a bejelentés módjáról kapnak fontos informá... ➜
Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.