Szaglásukkal csalhatjuk el a hernyókat a terményekről

2024.04.20

A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.

A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.

Kép: Káposztalepke hernyói (forrás: ng.24.hu)

E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó.
A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.

Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk.

A termesztett káposztaféle növények közé olyanokat kell ültetni, amelyek riasztólag hatnak a rovarra, és ezt tovább fokozhatjuk, ha máshol pedig egyéb, a hernyó által szintén fogyasztott növényt biztosítunk. Ennek segítségével elcsalható a terményekről.

Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.

Ezeket is olvasta már?

Kajszitermesztés: milyen fajta jó fagy ellen?

2024.05.05

Tavaly az elmúlt évek legnagyobb fagykárát szenvedték el a kajszitermelők, az idei év azonban idáig jól alakul. Az elmúlt években mindig volt kisebb-nagyobb fagykár, vagy országos, vagy pedig európai szinten. Az idei év azonban nagyon meglepő volt annak ellenére, hogy február végén erőteljes virágzásba kezdett a kajszibarack és a kötődése is jó lett. A március eleji virágzás pedig soha nem jelent jót a termesztők szerint, de erre az idei év rácáfolt. Jó, közepes termésre van kilátás. Sokan védekeztek megfelelő eszközökkel, de elsősorban azért, hogy biztosra menjenek. Olyan mértékű lehűlés végül nem volt, ami indokolttá tette volna a nagyobb előkészületeket. Az időjárás azonban továbbra is kiszámíthatatlan, a megoldás hosszabb távon egy átgondolt fajtatelepítés lenne. Erre figyelmeztet Gara Miklós családi gazdálkodó, a Balaton-Ker-Tész Szövetkezet egyik igazgatója, aki azt hangsúlyozza: minden fajtának az érési ideje, a mérete a meghatározó a termelés során. Azokban az esztendőkben, amikor ezek a fajták elhalnak, akkor nem jelennek meg a piacon. A fajtakutatás, a fajta ismerete is ide tartozik, tehát nem elég csak az, hogy mit látnak a szomszédban.... ➜