Ilyen hatással van a városiasodás a rovarokra

2023.10.20

Az urbanizáció heterogén, világméretű jelenség, amely jelentős kihívásokat támaszt a vadon élő állatok védelmével szemben. Az elmúlt pár évtized gyorsan lefolyó urbanizációja negatívan befolyásolja a biodiverzitást, melyet a 2010-es évektől több tanulmány is folyamatosan vizsgál. Az urbanizáció sajátosságai nem lineárisak világszinten, hanem városonként és akár városon belül is változhatnak. Európában a nagyobb városok jellemzően korábbi mezőgazdasági területeken alakultak ki, s egy állandó változás és heterogenitás jellemző rájuk, mivel a szigetszerűen elhelyezkedő zöldfelületek és a sűrűn beépített, általában burkolt városrészek váltják egymást. 

Drasztikus csökkenés várható?
A rovarok, mint a szárazföldi biológiai diverzitás létfontosságú alkotóelemei, olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat támogatnak, mint például a beporzás, a talajképződés és a növényevő kártevőfajok elleni védekezés. Természetvédelmi szempontból jelentős aggodalomra adhatnak okot azok a számadatok, melyek egy Németországban folytatott kutatás eredményeit összesítik. Ez alapján a repülő rovarok biomasszájának több, mint 75%-os, az ízeltlábúak összes egyedszámának 78%-os és az ízeltlábúak fajgazdagságának 34%-os csökkenése következett be 2008 és 2017 között. Nagy-Britannia esetében a méh- és légyfajok elterjedési területe 33%-kal csökkent 1980 és 2013 között. Globális szinten tetten érhető ez a tendencia, így folyamatos kutatások tárgyát képezi ez a témakör. A beporzó állatokat kiemelt csoportként tartják számon, azonban ezek száma is folyamatosan csökken, ami fokozódó nyomást gyakorol az élelmiszertermelésre. Az egyes területek faj- és egyedszám csökkenésének fő okaiként a szakemberek elsősorban az antropogén földhasználatot, valamint magát az urbanizáció folyamatát nevezik meg.

Becslések szerint a zárvatermő fajok termés- és magképzése 87,5%-ban függ a beporzóktól. Az urbanizáció a vadon élő és kultúrnövények beporzására gyakorolt hatása azonban továbbra is egy kevésbé ismert terület és még hiányzik a közvetlen összehasonlítás a vidéki területekkel, ahol jellemzően a mezőgazdasági földhasználat dominál. Ezeken a mezőgazdasági területeken a beporzók létfontosságúak a termés beporzásához, ugyanakkor a mezőgazdasági intenzifikációja következtében a rovarok által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások – köztük a beporzás – csökkenése lesz tapasztalható. 

"Az urbanizáció és a beporzó közösség fajösszetételének megváltozása között komoly összefüggés mutatható ki. Számos tanulmány számol be a rovarpopulációk faj- és egyedszámának csökkenéséről a városok területén, mely csökkenés megfelelő lépésekkel lassítható, megállítható, tehát semleges vagy pozitív hatás érhető el. Ezeknek a kezdeményezéseknek a célcsoportját a legtöbb esetben a méhek alkotják, melyek mellett a többi beporzó is részesül az előnyökből". 
 
Kulcskérdés: a fenológiai fázisok változása
Az életciklus események egymásutánisága, vagyis a fenológiai fázisok időpontja számos tényezőtől függhet, de leggyakrabban mégis a hőmérséklettől függ. Az egyre jobban urbanizálódó környezet a hőmérséklet egyre nagyobb emelkedését eredményezi, elsősorban a városokban. Ennek oka részben a klímaváltozás és annak összefüggései. Számos tanulmány rávilágít arra, hogy a városi antropogén hatások, például klímaberendezések, közlekedéssel járó szennyezés, a vizet át nem eresztő burkolt felületek térhódítása fokozza a hőmérsékletemelkedést.  A városi hősziget-hatás következtében arra kell számítanunk, hogy a fenotipikus változások korábban következnek be városokban, mint városkörnyéki, vagy kevésbé beépített területeken. Mikor érhetjük ezt tetten? Gondoljunk arra, hogy a tavaszi növények az elmúlt években hamarabb kihajtottak a megszokottól, a nyár végi időszakban is megfigyelhető egy korábban kezdődő virágzás. S ha a növények fenológiai sora változik, akkor ezzel együtt az állatoké is változni fog.

2015-ben Møller leírta, hogy a klímaváltozás miatt a városi madarak vonulási dátumai is eltolódtak. Egy 2014-es vizsgálat kimutatta, hogy a nagyvárosi szúnyogoknál korábban tetőzik a lárvák kikelésének ideje a természetes élőhelyekhez képest. A hangyáknál a hőtűrő képesség növekedett meg. A méhek esetében a városi klíma, és az ezzel együtt járó felmelegedés testméret változást okozott, mely mellett a kórokozóik és parazitáik nagyobb számban vannak jelen a városi területeken. Ez azzal magyarázható, hogy a feldarabolódott méhlegelők elszigeteltebbé válnak, a kórokozók tömeges megjelenése és továbbterjedése egész kolóniákat érint és akár irthat ki. Samuelson és munkatársai 2020-ban ugyanerre az eredményre jutottak, de ők a vidéki területeken tapasztaltak erősebb fertőzést. A két eredmény összevetése arra enged következtetni, hogy a kórokozók terjedése mindkét esetben a méhlegelők koncentráltsága és elszigeteltsége miatt volt fokozottabb. 
 
A fenológiai fázisok kapcsán érdekes megfigyelés, hogy amennyiben egy város nagyobb szélességi fokon helyezkedik el, azaz távolabb van az Egyenlítőtől, akkor a fenológiai fázisok inkább késtek, míg az Egyenlítőhöz közelítve korábbiakká váltak. Végső soron az urbanizáció új ökoszisztémák létrejöttéhez vezethet, amelyek új abiotikus és biotikus jellemzőket mutatnak, és kihívást jelentenek majd a jövőben az élő szervezetek számára, beleértve a rovarokat is. Csak azok a fajok maradhatnak életben a városokban, amelyek képesek alkalmazkodni a szélsőségekben sem ritka környezethez.
 
Mi a helyzet a kártevőkkel?
A kártevő csoportok közös tulajdonságaként szinte mindenki a szívósságukra, jó alkalmazkodó képességükre gondol először. Ez a tulajdonság pedig hozzájárul ahhoz, hogy számuk a városokban egyre inkább növekszik, amit már bizonyos időszakokban tapasztalhattunk is. Azonban vannak olyan alvófajok, amelyek most még nem, de a környezeti tényezők megváltozása következtében invazívvá válhatnak, mely az egyedszám gyors növekedésével is járhat. Egy Egyesült Államokban honos, de invazív pajzstetű faj, a Parthenolecanium quercifex egyedszáma például 2°C-os felmelegedés esetén 12-szeresére emelkedhet tölgy- és fűzfajokon. Egy másik pajzstetű faj, a Melanaspis tenebricosaa egyedszáma 2,5°C-os felmelegedés esetén vörös juharokon 300-szorosra emelkedhet.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete 2020-ban csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében széles körű tájékoztató kampányt indított települési felületek zöldítése, fenntarthatóbb működtetése érdekében. A Szervezet ezzel is szeretne hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati kezeléséhez. A nemzetközi Több Zöld Várost Európának kezdeményezés magyarországi tagjaként a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai partnereivel közösen szervez ismeretterjesztő és akadémikus előadásokat, valamint a lakosságnak, kisebb-nagyobb közösségeknek szóló, közérthető és a társadalmasítást célzó workshopokat, valamint a témát érintő tájékoztató anyagokat, cikkeket tesz közzé. Ezáltal a települési környezetben elősegíthetjük a ZÖLD felületek megsokszorozását, a klímavédelemben is hasznos ZÖLD szolgáltató infrastruktúrát hozhatunk létre közös erővel. 

---

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kisvarga Szilvia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Növényvédőszer.hu / Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

---

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink