Egyre többen hagyják abba a burgonyatermesztést

A hazai szükségleteknek csak a fele termett meg az idén burgonyából. Évek óta importból pótoljuk a hiányzó mennyiséget, de az idén Nyugat-Európában is hiánycikk lesz. Mindenütt az aszály okolható a minőségi és mennyiségi hiányosságokért.

Az öntözés ellenére is gyenge a termés –így összegezhető az idei év országos viszonylatban is. A termés minősége függ a fajtától is, ami folyamatosan bővül hazánkban. Szabó Lajos, a kiskunhalasi Bács Gazda Coop Kft. ügyvezető igazgatója szerint bár a magyar fajták száma nem olyan nagy, ezért gondolták azt, hogy több nyugati nemesítő házzal vették fel a kapcsolatot, és vezetik be ezeket is az itteni piacon. A legfontosabb szempont a fogyasztók kiszolgálása. A termés betakarítása a felénél tart, de az már most látható, hogy kisebb a hozam a megszokotthoz képest. Ennek egyik oka az aszály mellett a termőterület drasztikus csökkenése: a rendszerváltás idején több, mint negyvenezer hektár volt, tíz évvel ezelőtt még 24 ezer, most pedig történelmi mélyponton van a vetésterület a 6400 hektárral.



„A burgonya a szántóföldi növénytermesztés nehézipara -így tartják a szakemberek. Nagy a költség- és a befektetés igénye, úgy energiában, mint munkaidőben, ugyanakkor nagy haszon is várható tőle, ha a termékét valaki el tudja adni. És itt kezdődnek a problémák igazából, mert a termelési költségek növekednek, a felvásárlási árak évek óta nem változnak”.

Ez a termelési kedvet is elveszi, főleg ha az idei aszályos időjárásból indulunk ki. A műtrágya költségek a háromszorosára, a növényvédő szerek is a duplájára emelkedtek, ráadásul egyre nehezebben találnak munkaerőt a termelők. Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi Burgonyakutató Állomásának vezetője szerint ezért öntözni kellene, mert különösen az idei év mutatta meg, hogy a homokos termőterületeken nem áll rendelkezésre annyi víz, hogy az időszak második felében a hosszú tenyészidejű fajtákat öntözni lehessen. A magas hőmérsékleten a talaj átforrósodik akár 45 fokra is és ha akkor történik az öntözés, akár megfőhet a burgonya. 
 
Ezek a jelenségek befolyásolják a burgonya vetésterületének az alakulását is: folyamatosan csökken a terület, mert amíg harminc évvel ezelőtt ötvenezer hektár volt, most tizenkétezer körül van és jövőre tízezer alá mehet. Azokra a területekre szorul vissza, ahol elegendő az öntözővíz, vagyis enélkül kockázatos burgonyát termelni. Ez is az oka, hogy a burgonya ára emelkedett leginkább az élelmiszerek közül a kereskedelmi forgalomban. A kiskereskedelmi ára megduplázódott, de ezt a felvásárlási árak nem követik. A termelői összefogás lehetne a megoldás Polgár Zsolt szerint, amellyel egy egységes termelői árualappal tárgyalópartnerek lehetnének a termelők a forgalmazókkal szemben. Helyette maradnak a szabadpiaci, vadkapitalista körülmények, mert ellenőrizetlenül érkezik be mindenféle minőségű étkezési burgonya, közben pedig a becsületes magyar termelők abbahagyják és még nagyobb importra szorulunk majd. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink