November közepén nyílik meg a nagyközönség előtt a Dereszla Pincészet látogatóközpontja Bodrogkeresztúron, amely időutazásra hívja a borkedvelőket és mindazokat, akik szeretnének részt venni egy kiállítással egybekötött történelmi sétán. A borvidék egyik leggazdagabb múlttal rendelkező pincészete az 1400-as évekig vezeti vissza a vendégeket az időben.
Több, mint egy kilométeres hosszúságú pincerendszerről van szó, amelybe nem hagyományos pincetúrát álmodtak meg az ötletgazdák, hanem amolyan évszázadokat átölelő interaktív tárlatvezetést. A Kláber családról kapta a nevét a pince első része, amely külön életet élt egészen 1945-ig, az államosításig. Ez a híres soproni borkereskedő és szőlőművelő család birtokolta a pincét, amelyhez az alapokat a soproni eredményes példákból kiindulva teremtették meg. A Kláberek a filoxéra vészt követően a dél-alföldi Lajosmizsén telepedtek le és szereztek ott is hírnevet maguknak, de hozzájuk köthető az 1914-től tulajdonukba került Dereszla Pincészet felső része.
Innen tovább sétálva jutunk el a történelmi pincerészhez, amely az 1400-as évek elejétől mutatja be a kezdeteket: ebben az időszakban kincstári birtokként működött és tartozott hozzá a pince mellett majorság és magtár is. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király tulajdonában volt a gazdaság, majd évszázadok során a Rákócziak vitték tovább az irányítását, és egy vagyonmegosztási eljárást követően Rákóczi Ferenc testvére, Júlia kapta meg a birtok egy részét. Kalocsai László, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója számos dokumentumot talált a vagyonmegosztás részleteiről, amely a leírások alapján hosszú és zökkenőmentesnek egyáltalán nem nevezhető folyamat volt a testvérek részéről, viszont a végét örök békével és hallgatással zárták le.
-Olyan idővonalat alakítottunk ki, amely nagyon szemléletesen mutatja be 1406-tól egészen napjainkig a pincészet történetét, azon belül is az egykori tulajdonosok életét. Kiemelkedik ezek közül a francia korszak, amely a pincészet újkori történelmének része. Az első privatizációs hullámban több francia befektető érkezett a borvidékre és így került tulajdonukba a Dereszla is az ezredforduló idején. Ezt követően egy francia szövetkezettől vásárolta meg egy híres champagne-i család, amelynek emléket állítva több képet helyeztünk el a falon. Európa egyik olyan vezető arisztokrata családja birtokolta a Dereszlát, amely számos kastéllyal és sikeres befektetéssel rendelkezett Európa-szerte. Ez az úgynevezett francia korszak 2016-ban zárult le és onnantól kezdve magyar tulajdonban van a pincészet –mondta a birtokigazgató.
A pincetúra során a jelenben is elidőzhetnek a látogatók, ugyanis végig kísérhetik a borkészítést, vagyis a hagyományos munkafolyamatokat. Innen már nem sokat kell sétálni, hogy eljussunk a két kóstolóteremig. Az egyiket egy óriási betontartály lebontása után alakították ki. Az ötvenes években az akkori igényeknek megfelelően nagy mennyiségben - és nem feltétlenül a minőséget szem előtt tartva - készítették a borokat, amelyhez elengedhetetlen volt a nagyméretű tartály. Ezt számolták fel ezredfordulón és építettek a helyén egy olyan kóstoló részt, ahol 18 főt tudnak leültetni, a vendégeknek pedig a Dereszla Pincészet teljes választékát kínálják itt a pezsgőktől kezdve az aszú borokig bezárólag.
A látogatóközpontot szerdától vasárnapig lehet felkeresni, a pincekiállítás november közepétől nyílik meg hivatalosan és onnantól kezdve idegenvezetők közreműködésével bárki részese lehet ennek az időutazásnak.
Idén jó előjelekkel indul a vöröshagyma szezonja, hiszen a korai felmelegedés olaszországi körülményeket tudott biztosítani a növénynek. Vetésforgónál a hagyma mellett jól társítható a burgonya és a gyökérzöldségek, hiszen ezeknek a betakarítási folyamataiban – így a gépesítésben – nagyon nagy a hasonlóság. Ezekkel a növényekkel növelni lehet a gazdaságosságot és a piacra jutást. S hogy valóban hazai földben termett hagymát vásároltunk-e, ahhoz egy jó tanáccsal szolgál a szakember: barna színűnek kell lenni a külső páncélnak, mert a holland például sárgásabb. Összességében tehát jó hír, hogy növekedhet a hagyma vetésterülete itthon, ebben a zöldségben igazán van lehetőség, ám csak öntözési lehetőséggel együtt. Akár önellátók is lehetnénk és a magyar földben termett vöröshagyma igen jó minőséget képvisel. A földön, ha van rá lehetőség még a gyomirtás is automatizálható. A világ hagymafogyasztása- és igénye ráadásul folyamatosan nő. ... ➜
Eddig szépen fejlődtek a diófák. Azonban a május 12-én körbejárt fiatal fán már valamelyik baktériumának és a gnomónia gombájának a tüneteit is megtaláltam. - hí... ➜
A kajszin, a szilván, a cseresznyén és a mandulán is erősödik a levéllyukacsosodást okozó gombának, a sztigminának a fertőzése. - írja legújabb növényvédelmi elő... ➜
Hazánkban az öntözési beruházások az agráriumon belül talán a legkomolyabb fejlesztésnek számítanak, amelyeknek a vége látványos megtérüléssel zárulhat. A termel... ➜
Megjelent Radácsiné Dr. Hári Katalin legújabb házikerti károsítók csapdafogási eredményei, illetve a webkamerás csapdafogási értékelések. A keleti gyümölcsmoly raj... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.