Ezek az árvácskák pusztulásának az okai
2024.03.18
A kerti virágok kártevői és betegségei minden évben előfordulnak, és pusztítást végeznek a növények körében. Ebben az évben kiemelkedő probléma az árvácska pusztulása, néhol elérte a 100%-os szintet is. Zsigó György növényorvos helyszíni vizsgálatokat végzett és az alábbi cikkben tájékoztatja az olvasókat az aktuális problémákról és megoldásairól.
Tavalyelőtt az enyhe és nedves téli időjárásban főleg a szürkepenészre gyanakodtam, a virágszirmokon és a leveleken is megjelentek a tünetei. A laborvizsgálatok nem erősítették meg a feltételezésem, nem ez okozta a kárt. Úgy láttam, hogy a kisvirágúak egészségesek maradnak, többször is ajánlottam a nagyvirágúak helyett. Sajnos az idei év rácáfolt erre, néhol már februárban ki kellett szedni a beteg töveket az ágyásokból. Lásd. az alábbi fotó.
A talajból támad a kórokozó
Egyre bizonyosabb lett, hogy a talajjal kapcsolatos az árvácskák pusztulása.
Dr. Vajna László segítségét kértem. Több helyszínen is szemléztünk, mintáztunk. A gyökérvizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a talajból támadó kórokozó gombáknak főszerepük lehet a pusztulásban. A gyökérszőrök nélküli, vagy a gyökérnyaknál barnuló palánták talajlakó gombák, baktériumok károsításra utaltak.
Talaj eredetű fertőzést, növénypusztulást 5 - 6 kórokozó is okozhat. Gyakori lehet pl. a Fusarium gomba okozta hervadás, a levelek sárgulása és a teljes növénypusztulás.
Valószínű, hogy a 02.23-án „felboncolt” árvácskán is egy Fusarium faj okozta az edénynyalábok elhalását. A kórokozó fajokat csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet pontosítani, de a közterületi védekezés, gyógyítás lehetőségeit számba véve, ennek nincs nagy jelentősége.
.jpeg)
Kórokozók megjelenését befolyásoló tényezők
Megdöbbentő volt az is, hogy a vizsgálatra kiemelt palántákat jó néhányszor csak az ültetéskori gyökérlabdával együtt tudtam kiemelni. A gyökerek nem tudták túlnőni ezt a kiscserépnyi gyökérlabdát, az ágyás talaja nem engedte, hogy tovább terjeszkedjenek. A konkrét talajhibákat csak az adott ágyásból vett talajminták elemzése után lehet meghatározni. A tömörödött talajszerkezet, a hiányos vagy aránytalan tápanyagellátás (akár a túlzásba vitt komposzthasználat), az iszapoló öntözés és az öntözővíz pH-ja mind szerepet játszhatnak abban, hogy legyengülnek a növények és már nem tudnak ellenállni egy enyhe fertőzési nyomásnak sem.
Mindezek mellett az üvegházakból kikerülő és tünetmentesnek tűnő palánták is hozhatják magukkal a kórokozókat, melyek a szabadban, a gyengélkedő növényeken berobbanhatnak.
Hogyan védekezhetünk?
Még az I. kategóriás készítmények között sincs olyan gombaölő permetező szerünk, mellyel eredményesen védekezhetnénk, de 15 0C alatt különben sem működik a permetszerek többsége.
Nincs olyan talajfertőtlenítő szerünk sem aminek a bedolgozásával vagy beöntözésével védekezhetnénk a talajlakó gombák, baktériumok ellen. A kitermelt ágyásföld deponálása után el lehet végezni a kémiai talajfertőtlenítést, de a kezelés hatása kérdéses, sőt az esetleges növénykárosító utóhatásával is számolni lehet. Mindezek mellett költséges eljárás.
Ahol évek óta küzdenek ezzel a problémával, ott érdemes megfontolni a talajcserét, márcsak azért is, mert a tavaszi-nyári palántákat is megfertőzhetik a talajlakó kórokozók.
Néhány fajuk több évig is megőrzi a fertőzőképességét a talajban. Ez sem olcsó művelet és több szakmai kérdést is felvet. Honnan szerezzük be az egészséges talajt, keverjük-e valamivel a kihordás előtt, milyen mélyen és milyen technológiával végezzük el a műveletet (pl. terítsünk-e valamit a talajréteg alá) stb.?
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kérdés az is, hogy mit ültethetnénk az árvácskák helyett? Mivel tudnánk pótolni azt a téli színkavalkádot amit a virágaik mutatnak? Meg tudnánk győzni a megrendelőket a kevésbé élénk de strapabíróbb növényekről vagy arról, hogy az általuk elvárt látványhoz nagyobb költséggel, többször le kell cserélni az állományt? Jó döntést kívánok!
.jpg)