A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése, melyet a masfelfok.hu oldalon tettek közzé.
A gyümölcsfák hozamát és termésminőségét több tényező is befolyásolja, azonban hazánkban 80%-ban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.
A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet.
Sajnos az idei extrém meleg február–március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok (legkiterjedtebben március 20-án reggel).
Veszélyben az országos zászlóshajó, a szabolcsi alma is
A 20 m-es térbeli felbontású, 2015-2017-es állapotokat tükröző országos ökoszisztéma alaptérkép adatbázisa alapján meghatároztuk, hogy hol találhatók a hazai gyümölcsösök. Majd ezeket az információkat összekapcsoltuk a rendelkezésre álló meteorológiai változókkal.
Emellett jelentősebb területet foglalnak el a gyümölcsösök az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Mivel a gyümölcsfák adják a teljes gyümölcstermés 95%-át az elmúlt 20 év átlagai szerint, ezért vizsgálataink során csak ezekkel foglalkoztunk.
A rendszerváltás előtt, de inkább az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, továbbá a körte és őszi összmennyisége is többszöröse volt a mainak. Egyedül a meggy mennyisége nőtt Magyarországon a jelentősebb gyümölcseink közül.
Jelen cikkben tehát arra keressük a választ, hogy milyen gyakorisággal fordul elő fagy a virágzás időszakában. Mivel az alma továbbra is a legnagyobb hozamú gyümölcsfánk, ezért kidolgoztuk az alma fejlődési fázisaihoz kötött módszertant, illetve egy másik kritériumrendszert a többi gyümölcsfára.
A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, ugyanakkor kisebb mértékben ezen fagyveszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető. Ez a század végére különösen az almát érinti, de a többi gyümölcsfára is hatást gyakorol.
Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények.
Az agrotechnikák közül rövidtávon a következőkkel tudjuk a fagyokat befolyásolni:
Ezen egyszerűbb módszerek alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel is járnak, illetve a hosszútávú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra (pl. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése, stb.).
És itt még nem beszéltünk a hőség okozta stresszről, amely egy másik lényeges tényező a gyümölcstermesztés során – további kedvezőtlen hatást gyakorolva a legtöbb jelenleg termesztett gyümölcsfánkra. Sokkal jobban járunk, ha a megelőzésre fordítjuk a rendelkezésre álló tőkét, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkentjük.
Egyelőre nem fenyegeti újabb fagy a gyümölcsösöket
A héten 3 teljes éjszakán keresztül védekeztek a szakemberek a fagyveszély ellen a Gödöllői Tangazdaság ültetvényein, ahol a kajszibarack jelenleg teljes virágzásban van. A gyümölcsfák szerencsére képesek átvészelni a kisebb fagyokat, ha elegendő raktározott hőmennyiséget tartalékoltak el korábban. Ehhez viszont melegebb talajhőmérséklet kell, most azonban ez szerencsére adott volt. Május végéig azonban még bármikor érkezhet lehűlés, azonban a virágzáskori fagy jelenti a legnagyobb kihívást.
Érkezik a kárenyhítési juttatás a károsult gazdák számára
A tavalyi évben keletkezett káresemények után mintegy 1.680 mezőgazdasági termelő részesül március végéig 2,85 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban, a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 20.400 hektárt. Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
Tavaly az elmúlt évek legnagyobb fagykárát szenvedték el a kajszitermelők, az idei év azonban idáig jól alakul. Az elmúlt években mindig volt kisebb-nagyobb fagykár, vagy országos, vagy pedig európai szinten. Az idei év azonban nagyon meglepő volt annak ellenére, hogy február végén erőteljes virágzásba kezdett a kajszibarack és a kötődése is jó lett. A március eleji virágzás pedig soha nem jelent jót a termesztők szerint, de erre az idei év rácáfolt. Jó, közepes termésre van kilátás. Sokan védekeztek megfelelő eszközökkel, de elsősorban azért, hogy biztosra menjenek. Olyan mértékű lehűlés végül nem volt, ami indokolttá tette volna a nagyobb előkészületeket. Az időjárás azonban továbbra is kiszámíthatatlan, a megoldás hosszabb távon egy átgondolt fajtatelepítés lenne. Erre figyelmeztet Gara Miklós családi gazdálkodó, a Balaton-Ker-Tész Szövetkezet egyik igazgatója, aki azt hangsúlyozza: minden fajtának az érési ideje, a mérete a meghatározó a termelés során. Azokban az esztendőkben, amikor ezek a fajták elhalnak, akkor nem jelennek meg a piacon. A fajtakutatás, a fajta ismerete is ide tartozik, tehát nem elég csak az, hogy mit látnak a szomszédban.... ➜
Május elejétől bő egy hónapon keresztül lehet szedni a szabadföldi epret a Szedd magad! kertekben. A legtöbb helyen bőséges termés várható. Cikkünkben mutatjuk az ors... ➜
Ki ne ismerné az apró, 1-2 mm-es, törékeny testű, gyakran szárnyakkal rendelkező levéltetveket? A levéltetvek tavasszal, a természet ébredése, a zöld hajtások kifejl... ➜
A profi termesztőknek egyértelmű a dolog, hogy hova, milyen palántát érdemes ültetni, de vannak a kisebb kerttel rendelkezők, akik szeretnék előtte kikérni a szakember t... ➜
Megjelent a hazai fűtetlen fólia alatt érlelt eper is az üzletekben és a piacokon. Kilóját 2400 forintért kínálják, jellemzően félkilós kiszerelésben árulták péld... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.
novenyvedoszer.hu
.jpg)
