Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig.
A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta ki egy nemrégiben rendezett kadarka borversenyen, hogy ezt a típusú kadarkát csak Magyarországon és a határ közeli magyarlakta részeken termelik, ezért nyugodtan tekinthetjük magyar fajtának.
Hazánkban 325 hektáron termesztenek kadarkát, elsősorban a szekszárdi és a kunsági borvidéken. A19. században a legelterjedtebb fajta volt hazánkban, ma már viszonylag kevesen foglalkoznak vele. Akik ezt termelik, azok igazán elhivatott emberek, ugyanis tíz évből csak kettő-három évben ad kimagasló mennyiséget és minőséget, a többi évben csak úgy elvan. A kadarkát csak úgy termelje bárki is a hegyközségi elnök szerint, hogy ha ezt szívvel lélekkel teszi.
Günzer Tamás lett az év bortermelője
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. A Magyar Bor Akadémia elnöke, Koch Csaba ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a kétkörös szavazás alapján igen nagy merítéssel került odaítélésre ez a díj. Első körben közel 900, az ágazat elismert, tekintélyes személyiségei, jelentős szakmai szervezetek tagjai, a vendéglátás és a gasztronómia kiemelkedő személyei csakúgy, mint a szaksajtó képviselői szavazhattak. A második körben a Magyar Bor Akadémia tagjai és korábbi Év Bortermelője címmel rendelkező borászok voksolhattak.
Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugyanis lassan egy évtizede szállítják ki nagy mennyiségben Bodrogkeresztúrról. Az ázsiai országban az egy főre eső borfogyasztás igen alacsony szinten mozog – három liter személyenként – annak ellenére, hogy a bor iránti érdeklődés egyre nagyobb. Japán minden évben több száz millió liter bort importál, amelyből arra lehet következtetni, hogy komolyan foglalkoznak a borrajongók egy-egy fajta alaposabb megismerésével – ehhez nyújt segítséget számukra a minden évben megrendezendő Sakura Borverseny, amelynek a különlegessége, hogy kizárólag női borkóstolók vesznek részt a bíráló bizottságban.
Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzését, de ezek közül is kifejezetten fontosnak tartják a szőlő szerkezetátalakítási támogatást.
Tavaly az elmúlt évek legnagyobb fagykárát szenvedték el a kajszitermelők, az idei év azonban idáig jól alakul. Az elmúlt években mindig volt kisebb-nagyobb fagykár, vagy országos, vagy pedig európai szinten. Az idei év azonban nagyon meglepő volt annak ellenére, hogy február végén erőteljes virágzásba kezdett a kajszibarack és a kötődése is jó lett. A március eleji virágzás pedig soha nem jelent jót a termesztők szerint, de erre az idei év rácáfolt. Jó, közepes termésre van kilátás. Sokan védekeztek megfelelő eszközökkel, de elsősorban azért, hogy biztosra menjenek. Olyan mértékű lehűlés végül nem volt, ami indokolttá tette volna a nagyobb előkészületeket. Az időjárás azonban továbbra is kiszámíthatatlan, a megoldás hosszabb távon egy átgondolt fajtatelepítés lenne. Erre figyelmeztet Gara Miklós családi gazdálkodó, a Balaton-Ker-Tész Szövetkezet egyik igazgatója, aki azt hangsúlyozza: minden fajtának az érési ideje, a mérete a meghatározó a termelés során. Azokban az esztendőkben, amikor ezek a fajták elhalnak, akkor nem jelennek meg a piacon. A fajtakutatás, a fajta ismerete is ide tartozik, tehát nem elég csak az, hogy mit látnak a szomszédban.... ➜
Május elejétől bő egy hónapon keresztül lehet szedni a szabadföldi epret a Szedd magad! kertekben. A legtöbb helyen bőséges termés várható. Cikkünkben mutatjuk az ors... ➜
Ki ne ismerné az apró, 1-2 mm-es, törékeny testű, gyakran szárnyakkal rendelkező levéltetveket? A levéltetvek tavasszal, a természet ébredése, a zöld hajtások kifejl... ➜
A profi termesztőknek egyértelmű a dolog, hogy hova, milyen palántát érdemes ültetni, de vannak a kisebb kerttel rendelkezők, akik szeretnék előtte kikérni a szakember t... ➜
Megjelent a hazai fűtetlen fólia alatt érlelt eper is az üzletekben és a piacokon. Kilóját 2400 forintért kínálják, jellemzően félkilós kiszerelésben árulták péld... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.