A törpeharcsa megkeseríti a horgászok életét

Rendkívül falánk, mindenevő és más halfajokat agresszívan kiszorít. Ezek a törpeharcsa főbb tulajdonságai, amelyek miatt meggyűlik vele a baja a horgászoknak is. Emellett igen erős képességekkel is felvértezte magát: szapora, minden időjárási szélsőséget elvisel, leleményesen kikerüli a halászhálót és még oxigénhiányos vízben is képes megélni.
 
Országosan már évtizedek óta megjelent, de a Balatonban csak három-négy éve okoz egyre növekvő problémát. Ezért a horgászok véleményét, segítségét is kikéri egy kérdőívvel a Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, amelyben a fekete törpeharcsára vonatkozó észleléseikről számolhatnak be. A vizet ismerő, oda gyakran kijáró horgászok észlelései alapján így eredményesebben térképezhetik fel a kutatók a hal élőhelyeit. A törpeharcsa tehát nem barátja a horgászoknak, ezt bátran kijelenthetik ők is, mert ahol megjelenik, ott nagy tömegben képes a feltűnésre és ellepik az etetők helyet és mindent megesznek, majd továbbállnak. Emiatt ilyenkor nincs esély más halat fogni. Mozsár Attila, a Balatoni Limnológiai Kutató Intézet tudományos főmunkatársa szerint egy olyan invazív fajról van szó, amely nem csak megkeseríti a horgászok életét, ráadásul a húsa nagyon sok munkával tisztítható meg –hiába olyan finom, ezért ritkán horgásznak törpeharcsára. Az élővilágra azért veszélyes, mert az agresszivitása miatt bármit megeszik, ami az útjába kerül. Elfogyasztja az ikrát is, tehát veszélyes az ivadékokra is és a viselkedésével az élőhelyekről kiszoríthatja a kisebb testű halakat. –Négy éve már volt egy célzott felmérés, amikor 120 varsát helyezett ki az intézet három évszakon keresztül, és a 360 varsa kevesebb, mint negyven egyedet fogott. A mozaikos elhelyezkedése és a Balaton nagy kiterjedése miatt az élőhelyi tulajdonságait nem lehetett megvizsgálni. De az egyik délután például egyetlen kihelyezett varsában találtunk kétszáz halat, tehát ennyire rapszodikus az előfordulása –mondta a szakértő.



A kérdőíves felmérést azért is kezdeményezte az intézet, mert egy hónapos munkával sem tudnak olyan mintavételt elvégezni, mint amennyit több ezer horgász mindennapos megfigyelései adhatnak. Nem csak azt kérdezik meg tőlük, hogy mennyi törpeharcsát láttak, hanem hol vannak az élőhelyeik: nádasokban, nyílt vízen, kikötőkben. Ez alapján statisztikai elemzésekkel tudják kiértékelni - a hagyományos mintavétellel szemben – az eredményt.
 
A horgászok amellett, hogy nagyon károsnak találják a törpeharcsa jelenlétét, azt is mondják, hogy ha kifogják, utána nem szabadna visszadobni a tóba. A kérdőív véleményük szerint ezért segíthet abban, hogy a hal szaporodását megállítsák, de addig is együtt kel élni velük.  

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink