A jövő termésbiztonsága a hazai vetőmagban található

2022.07.28

Siralmas állapotok. Így összegezték a szakemberek a Mosonmagyaróváron tartott hét eleji megbeszélésen a szárazság következményeit. A Lajta-Hanság Zrt.-ben összehívott beszámolóból az is kiderült, hogy az Alföldön termelt kukorica eladhatatlan, ezért az egyedüli megoldás az értékmentés maradt.

Mindenütt elszáradt, megégett kukorica látványa fogadja az ország déli részén szemlélődőket. Ezek a növények még 1 méterre sem nőttek meg, ezért csak gyenge minőségű takarmány lesz belőlük. A Talentis Agro Zrt. által öntözött területeken természetesen jobb állapotban van a kukorica, ami azt jelenti, hogy rendes termés várható. Erről számolt be a tanácskozás után Zimermann István, az igazgatóság tagja, aki hozzátette: a Nyugat-Dunántúlon - a nem öntözött földeken - sokat romlott a helyzet az elmúlt hetekhez képest, de a napraforgónál ennyire még nem súlyos a szárazság és így hektáronként 1,8 tonna átlagtermés várható. A szakember szerint a kukoricát augusztus végéig kellene öntözni ahhoz, hogy a termésből a maximumot, vagyis a 15-20 tonnát kihozzák. Eközben az országnak vannak olyan részei - elsősorban az előbb említett Dél-Alföld -, ahol ebben az évben csak 83 mm csapadék esett eddig. Egy esztendőben 600-700 mm az átlagos csapadékmennyiség, így komoly terméskieséssel számolnak a gazdálkodók árpából, búzából és repcéből. A magyar ellátásban ez nem okoz zavart, de árfelhajtó hatása mindenképpen lesz. Ezt hangsúlyozták a mosonmagyaróvári tanácskozás meghívottjai.

A jövő termésbiztonsága a hazai vetőmagban található

A jövő termésbiztonsága a hazai vetőmagban található

Eközben szerte az országban mindenki a lehetséges kiutakat keresi. Különböző szakmai szervezetek tanácskoznak arról, hogy mi lehet a megoldás az esetleges jövő évi csapadékmentes időjárás miatt fellépő termésveszteség megelőzésére. A Marton Genetics Cégcsoport vezetője nemrégiben azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy a gazdálkodóknak ez egy új jelenség - amellyel most szembe találták magukat -, de a kutatásfejlesztéssel foglalkozó intézet már 15 éve hangoztatta: elérkezik az az időszak, amikor délen beköszönt a csapadék nélküli hő stressz, ami aztán egyre tolódik északabbra. Sándorfy András, a cégcsoport első embere kérdésünkre ezt azzal egészítette ki, hogy tavaly valóban átlépte a magyar határt a Délvidékről indult folyamat, ami ettől kezdve velünk is marad akár 30-40 évig.

- A nemesítőknek és a kutatási tapasztalattal rendelkező szakembereknek már nem az a feladata, hogy felkészítsék erre a termelőket, hanem kidolgozott javaslatokat tegyenek a fajtaválasztékra. A Dél-Alföldön nem mindenütt lehet termésbiztonságot remélni a tavaszi kultúráktól, ezért az egyik megoldás a vetésváltás, ami lehet, hogy nem hoz annyit az első évben, mint egy 10-12 tonnás kukorica, de a másik oldalról nézve megfelelő jövedelemtermelő képességet teremt minden évben - mondta a szakember.

A kutató intézet - kormányzati és uniós közreműködéssel - az új Közös Agrár Politika részeként olyan javaslattal áll elő a növénytermesztőknek, ami megoldást kínál a stressz helyzet mérséklésére, vagy elkerülésére. Az öntözés természetesen az egyik ilyen megoldás, de Sándorfy András szerint az ország négymillió hektárnyi szántóföldjét képtelenség öntözni, realitása egyelőre csak a tíz százaléknak van. Ezeken a helyeken intenzív kultúrákban az öntözött csemegekukorica és hibridvetőmag jelentősen megtermeli a nagy költségvetésű befektetés ellenértékét, amit egy szóval öntözésnek hívunk. Ahol a folyamatos mesterséges vízutánpótlás nem megoldható, ott őszi kalászosokkal - búzával, árpával - vagy fehérje- és takarmánynövényekkel váltogatva lehet felvenni a küzdelmet a szárazsággal.

A magyar fajták védelmében emelt szót a talentisagro.hu-nak nyilatkozó Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, aki kiáll amellett, hogy egy ilyen kritikus időszakban csak a szigorú szabványnak megfelelő és jól teljesítő vetőmagot hozzunk forgalomba, hogy a gazdálkodók ezzel alapozzák meg a jövő termésbiztonságát. Egy ilyen jelentős időjárási stressznek kitett növénynél - mint a kukorica -, nagyon fontos a genetika, amelynek az alapját a megfelelő magméret, a hektoliter súly és a csírázóképesség adja. "Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy még ha nehezen is, de minőségi vetőmag kerüljön a zsákba" -vélekedett Kulik Zoltán.

Mindegyik szakember egyetért abban, hogy a magyar fajták jobban tűrik a stresszt a külföldiekkel szemben annak ellenére, hogy nem születtek idén rekordtermések. Ez arra vezethető vissza, hogy hazai klimatikus viszonyokon nemesítették ki, tehát megtalálható bennük az az alkalmazkodó képesség, amellyel egy ilyen stressz ellenére is képesek jól teljesíteni.

Növényvédőszer.hu - Kommunikáció / Talentis Agro - Kommunikáció

Ezeket is olvasta már?

Szárazság, magas hőmérséklet: bőrbe kötve érdemes termelni

2024.04.16

Az unióban folyamatosan csökken az állatállomány, sokkal nagyobb arányban, mint Magyarországon, ahol tavaly mintegy 20 ezerrel csökkent a szarvasmarha létszám, a baromfi száma pedig 5 millióval lett kevesebb, csak a sertés állomány növekedett 4 ezer anyakocával. Az állati termékek pozíciója egyértelműen azért alakult így, mert az elmúlt évek brüsszeli politikája az állattenyésztésre nézve nem volt kedvező. Erről is beszélt Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, aki szerint Magyarország továbbra is próbálja megtartani ezt a szektort, ugyanis hosszabb távon az állattenyésztésnek helye van az agráriumban. Az is látható, hogy az előbbiek hatására a nagyüzemi állattartás Nyugat-Európából a keleti térség felé helyeződik át, ezért ezt kellene nekünk kihasználni. ... ➜