A fa, mely a halhatatlanság útját járja: A páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
2023.12.11
A Ginkgo biloba vagy legalább ennyire ismert nevén a páfrányfenyő ősei 270 millió évvel ezelőtt jelentek meg a bolygón és szemtanúi voltak a dinoszauruszok eltűnésének, új fajok születésének és a mai napig itt van velünk, mint egy olyan faj, mely meghódította az időt. A következőkben a Ginkgo túlélési „praktikáihoz” köthető kuriózumokat mutatjuk be.
Mielőtt rátérnénk a több száz vagy épp ezer éves kort haladó fákra, említést kell tennünk a Ginkgo származási helyéről, mely hosszú ideig vita tárgyát képezte. Ez az állapot egészen 2012-ig tartott, ugyanis a botanikusok ekkor azonosították faj eredeti populációját a Dél-Nyugat Kínában található Dalou-hegységben. A legtöbb idős fát a Tian Mu-hegységben találjuk, melyeket szigorúan védenek, azonban tanösvényen megközelíthetők.
(Forrás:https://img.freepik.com/free-photo/ginkgo-biloba-leaves_1136-310.jpg?w=1380&t=st=1700481921~exp=1700482521~hmac=661bb63e509f03948d60e54ac02f4dcb3ec57430744b57148b04023d7d3cd343)
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is fontos, hogy innen eredeztethető. A válasz összefüggésben van azzal, amiért a legidősebb fák Kínában találhatók. Az összefüggés maga az, hogy a templomokat az erdő részének tekintették, így a környező erdők fajaiból telepítettek a templomok udvarára fákat és így került a Ginkgo nem csak Kína, hanem Korea és Japán templomaiba is. Ennek következtében számos legenda is övezi ezt a fajt, mely egyes példányai sokszor egyidősek az adott templommal. Kínában az egyik legidősebb fa a Li Jia Wan Grand Ginkgo King, melynek becsült kora 4000-4500 év, míg a Zhongnan hegy, Gu Guanyin buddhista templomának fája ehhez képest fiatalnak mondható a maga 1400 évével, mégis az egyik legismertebb fák közé tartozik, melynek őszi lombszíneződését „arany óceánnak” hívják.
A több emberöltőnyi életkor ámulatba ejtő, azonban vannak még trükkök a Ginkgo tarsolyában, ha túlélésről van szó. Az egyik ilyen nem más, mint a rendkívüli képessége a megújulásra. Erre jó példa a chi-chik (tsi-tsi, csi-csi) megjelenése a törzsön, mely egy léggyökérszerű képződmény, amivel a talaj felé nyújtózkodik, azt elérve pedig gyökeret ver és fejlődésnek indul.
Élni akarása olyan nagy, hogy a még levélről is képes megújulni. Ha pedig egy magányos fa ivarosan szeretne szaporodni, akkor nem ritka jelenség az ivarváltás sem, ilyenkor egy fán egyszerre találunk porzós és termős virágzatokat, melyek lehetőséget biztosítanak az ivaros szaporodásra.
Azonban nem csupán ivarváltásra képes, hanem az úgynevezett oha-tsuki jelenség is előfordulhat a fán, ilyenkor nem más, mint a levél hoz termést. Ezt először 1891-ben Japánban írták le, Kami Yagisawa-ban találtak egy olyan porzós fát, mely egyik hajtásán, a fiatal leveleken voltak a termések. A jelenséget azóta többször is megfigyelték - ’Ohatsuki’ néven fajta is született – azonban az okra nem jöttek rá. A két legvalószínűbb magyarázat a következő: Az első, nem volt a környéken nő ivarú fa, a második, hogy ősi tulajdonságra történt visszaütés, az újra megjelent.
Kép: https://unsplash.com/photos/brown-tree-under-blue-sky-during-daytime-99n-8J62UbQ
Napjainkban egyetlen élőlény sem mentesül az emberi tevékenységből származó közvetett vagy közvetlen negatív hatásokból, ez pedig így van a Ginkgo esetében is, így számos szennyezőanyaggal, kedvezőtlen körülménnyel kell felvennie a harcot, melyet meg is tesz. Hiszen egyrészt ellenáll a biotikus stressznek, legyen szó kártevőkről vagy kórokozókról, de az abiotikus stresszel szemben is állja a sarat, ugyanis jól tolerálja a levegőszennyezést, a városi körülményeket, így például a kedvezőtlen vízellátást vagy a körbeépítettséget is.
Kép: https://unsplash.com/photos/a-branch-of-a-tree-with-green-leaves-9ikbG_8k8KY
A történelem során számtalanszor bizonyította tűzzel szembeni ellenállóképességét is, így volt ez az 1923-as tokiói tűzvész során, ahol a városi fák nagyobb része elpusztult, azonban a közel 500 éves Ginkgo fák túlélték a tüzet, lassan ugyan, de újra kihajtottak és életre keltek. Azóta is előszeretettel telepítik számos japán településen, így például Inazawa-ban, melyet a 10000 Ginkgo városaként is emlegetnek. A tűzállóságon túl a radioaktív sugárzással szemben is bizonyított, hiszen a hirosima-i atomtámadás túlélő fái között – ezeket hibaku-jumoku névvel illetik – számos Ginkgo is található, melyek közül a legközelebbi fa 1,1 km-re található a becsapódás epicentrumától.A cikk a Kortalan fa c. könyv témáiból mutat ízelítőt, melyet könyvesboltokban, illetve az orloci@gmail.com címen vásárolhatnak meg a szerzőtől.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kisvarga Szilvia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Növényvédőszer.hu / Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
.jpg)