Végleg búcsút inthetünk annak a régi mondásnak, miszerint a kártevők elpusztításához igen kemény, hosszan tartó mínuszokra van szükség. Ez idén is elmaradt. Nem kell azonban elkeseredni, mert a természet mindig szolgál megoldással, csak nem rögtön, hanem kitartó türelemmel hozza azt el azt hozzánk.
Dr. Orlóci László, az ELT füvészkertjének igazgatója, a Kertész Naplója Podcast ötletgazdája ezúttal arról beszél, hogy milyen új jelenségek figyelhetők meg idehaza azok után, hogy a különböző kártevők csak mostanában telepedtek meg, ebben az enyhévé vált környezetben. Egyre több a kártevő és a kórokozó, valamint a már megtelepedettek is nagyobb számban károsítanak. De a természet kompenzál, mert el is veszi az életterét ezeknek a kártevőknek. Hogy hogyan, arról beszél a következő 4 percben a tanár úr.
/file/Dr_ Orlóci László - kártevők ellenségei.wav
Így dolgozik a katicabogár és a zengőlégy
Az egyik leggyakoribb és legfontosabb levéltetű pusztító rovarcsoport például a katicabogarak. Évente több nemzedéket nevelnek, imágó alakban telelnek át és mind a lárva, mind pedig az imágó aktív ragadozó. E tekintetben az invazív harlekin katica is (Harmonia axyridis) hasznos szervezetnek bizonyul. A katicabogaraknak sok esetben nincs szükségük nagy levéltetű kolóniákra a peterakáshoz és a táplálkozáshoz. Ez igen nagy előny a termesztők számára is, hiszen az aktívan mozgó katicabogár imágók, majd később a lárváik aktívan keresik a táplálékukat és ez által könnyedén megtalálhatják a még kisebb kolónia kezdeményeket, vagy a magányos egyedeket is.
Fontos levéltetű pusztító csoport a zengőlegyeké. Ezek a meglehetősen gyakori legyek könnyedén felismerhetők arról, hogy a szárnyaikat gyorsan rebegtetve képesek egy helyben lebegni a levegőben. Fajtól függően évente egy, de akár négy nemzedékük is lehet. Az imágók jelentős része jól repül. A kifejlett legyek viráglátogatók, míg lárváik aktív levéltetű pusztítók. Ugyanakkor néhány fajuk a peterakás tekintetében meglehetősen finnyás és csak igen nagy levéltetű kolóniákra hajlandó petéket rakni. A zengőlegyek imágóinak viráglátogató tevékenysége egyrészt felértékeli őket, mint alternatív beporzó szervezeteket, másrészt rendkívüli módon hangsúlyozza a virágos növények jelenlétének fontosságát a mezőgazdasági táblák környezetében.
Szójából nem vagyunk önellátók, de voltak olyan külföldi befektetők, akik azért jöttek hozzánk, hogy a hazai GMO-mentes szóját megvásárolják. Rossz hír, hogy önellátók a továbbiakban sem leszünk szójából, ugyanis az állattenyésztés igénye nagy annak ellenére, hogy visszaesett a tenyésztés, de még így is 600 ezer tonna génmódosított szójadara érkezik az országba. A hazai termesztők GMO-menteset termelnek, ugyanis idehaza nem kerülhet a földbe génmódosított vetőmag. A nyolcvanas évek már indítottak fehérjeprogramot, amelynek hatására akkor megemelkedett a szója vetésterülete 82 ezer hektárra, de ha napjainkban kihasználnánk azokat a területeket, amelyek országszerte alkalmasak a szója termesztésére a csapadék és a mikroklíma miatt, akkor 150 ezer hektáron is lehetne ezt a növényt termelni, ami jelentős növekedésnek számítana. ... ➜
Egy kártevő rajzásmegfigyelésének célja, hogy megtaláljuk azt az időpontot, amikor egy adott kártevő ellen a leghatékonyabban tudunk védekezni. Az előrejelzés a hőö... ➜
A tavalyi év jól sikerült a dinnyetermesztőknek: az április eleji fagyok után a hónap közepétől kiültették a palántákat, onnantól kezdve az időjárás rászolgált ... ➜
A meleg tél és koratavasz miatt korábban fakadtak, ébredtek fel a növényeink, a megszokottnál hamarabb kellett felvennünk a permetezőgépet. A jelenlegi helyzet is tartoga... ➜
A területi monitoring rendszer röviden TMR rendszer, a Kincstár 2023-ban bevezetett újítása. Tulajdonképpen a Sentinel műholdcsalád csatlakoztatását jelenti a támogatá... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.