Száz éves tanyát újítottak fel eredeti állapotban

Akár turista látványosság is lehetne, de annál több üzenete is van a száz éves felújított mórahalmi tanyának: megmutassa a feltörekvő nemzedékeknek, hogy hogyan, milyen körülmények között laktak az őseik.

Tanyán élni ma már igazi életformának számít, sőt vannak, akik nem csak ezért választják, hanem a teljes önellátás megszervezésével jövedelemhez is jutnak és a dráguló élelmiszerárak láttán nem növekednek a kiadásaik. A Dél-Alföld az ország legnagyobb, összefüggő tanyás körzete: sok nehézséget átélt már, többek között államosítást, téeszesítést. De az egypártrendszer idején a hatalom mindent igyekezett elkövetni, hogy felszámolja ezt az életet és csak a parasztemberek kitartásán múlott, hogy nem sikerült a gerincüket megtörnie a rezsimnek. A rendszerváltás után mégis felgyorsult az elnéptelenedés, a fiatalok a város felé vették az irányt és ott képzelték el a jövőjüket. Csak az ezredforduló hozott változást, amikor felnőtt egy olyan nemzedék, amely a városhoz közel, a természet közvetlen környezetében szeretett volna élni. Ekkor indult meg az élet újra a tanyavilágban, de a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel már csak a régi parasztemberek foglalkoztak igazából.

Újabb csapás érte ezt az életformát, amikor az ezredforduló közepén egy sor vidékellenes intézkedést jelentettek be: kis posták bezárását, iskolák körzetesítését, a vasúti és távolsági buszközlekedés racionalizálását. Ekkor fordult elő az a döbbenetes helyzet, hogy a termesztéssel felhagyó gazdálkodók a városokba jártak a multiláncokban beszerezni azt a paradicsomot és paprikát, melyet előtte ők maguk termeltek meg. Csak a 2010 utáni időszak hozott új reményt ebbe a világba, amely ismét fénykorát éli. És itt érkezünk meg Mórahalomba, amelynek külterületén található az ún. Vér-tanya. A Vér-család építette, ezért ez a neve. Ez az egyetlen régi tanya, amely megmaradt a múlt század elejéről és a mórahalmi önkormányzat két éve vette meg. Krisztin István alpolgármester a tervekről szólva elmondta: a helyi hagyományőrző közösség üzemelteti majd, amely többek között régi disznóvágásokat szervez, s mivel az épület előtt elég nagy terület van, itt őshonos gyümölcsfákat telepítenek. Ezeket természetesen gondozzák és a diákoknak bemutatják, hogy így éltek nagyapáink és dédszüleink.

Ilyen népi építészetű tanya nincs másik a környéken, ez volt az egyetlen, amely ebben az állapotban megmaradt, az összes többi összedőlt. A homokhátsági tanyák jellemzője a dombra építkezés volt, a házakhoz két sor téglára vályogot használtak és az alapterület 70 négyzetméter körül volt. Az önkormányzat célja, hogy minden népi építészettel bíró ingatlant megőrizzen és az utókornak átadja. A száz éves mórahalmi tanyát előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni, a tanya és környéke a tereprendezéssel a jövő év tavaszán készül el.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink