Törpe répabogár és lisztes répabarkó. Mindegyik képes túlélni a telet és utána bármikor elkezdheti a károsítást. Az utóbbi bogár leginkább a cukorrépa jelentős kártevője, de a sárgarépát is képes megtámadni. A magyar elnevezések mindig bizonytalanok és attól, hogy a szakember nem találkozik ezekkel a nevekkel, még elképzelhető, hogy valamelyik tájegységünkön így hívják azokat a bogarakat, amelyek megtámadják a sárgarépát.
A legfontosabb ismertetőjele az, hogy mekkora ez a rovar: ha 1,5 milliméteres, akkor nagy valószínűséggel a törpe répabogárról van szó. Ha ennél nagyobb ormányos bogár okozza ezt a kártételt, akkor már a lisztes répabarkóról van szó, vagy valamelyik fajtársáról. Mindkettő közös jellemzője, hogy imágó alakban, tehát károsításra kész bogáralakban telel át. A kis méretű törpe répabogár a répamaradványokon, vagy a szomszédos gyepen telel át, s ahogy tavaszodik, egyből rágásra kész állapotban támadja meg a kis csíranövénykéket, míg a lisztes répabarkó a talaj tíz-harminc centiméteres mélységéből bújik elő és nagyon jól vándorol. Nem kell, hogy közvetlenül az érintett kertben teleljen át, mert megtalálja a kis csírázó répanövényeket és egyetlen nap alatt akár tízet is lerághat. Van úgy, hogy nem rágja át a szárát, csak beleharap, de ez is éppen elég a kártételhez, hiszen a sebzés után megjelennek a gombák, amelyek elpusztítják a csíranövényt.
Ha megbizonyosodtunk a jelenlétéről a kertben, vagy az ágyásban, akkor mindenképpen érdemes talajfertőtlenítést végezni, de csak akkor, amikor a talaj hőmérséklete tíz foknál már magasabb. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy honnan jön a kártétel - tehát nem a kertben telelnek át ezek a bogarak -, akkor viszont folyamatosan figyelni kell a kertünket. Nincs más eszközünk, mert még csak felszívódó szer sincs engedélyezve a sárgarépára, csak a kontakt hatású piretroidokkal tudunk érintőleges, abban a pillanatban ható eredményt elérni.
Nincs külön előrejelzés, tehát az országos hálózatban nem szerepel ez az állat, ezért mindenkinek saját magának kell figyelnie a megjelenésére.
A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.... ➜
Április közepén tovább folytatódott a koranyárias, a sokévi átlagnál jóval melegebb időjárás. Az ország nagy részének termését veszélyeztető szárazság csupán... ➜
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének (TAKI) kutatói által kifejlesztett HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai ad... ➜
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov... ➜
Az ökológiai gazdálkodás fontosságára és élelmiszertermelési rendszerünk sokszínűbbé tételére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.