A klímaváltozás a burgonyának sem kedvez: hazánkban öntözés nélkül ma már nem érdemes ezt a növényt termeszteni, ezért a gazdálkodóknak a magyar nemesítésű fajták jelenthetik a biztonságot. Ezek a fajták a mi éghajlati körülményeink között lettek nemesítve.
Az egyenetlen vízellátást, az időszakos hő stresszt jobban tűrik azokkal a fajtákkal szemben, amelyeket többségében külföldön nemesítettek. A másik előnye, hogy többször visszaültethetők, vagyis az a termelő, aki megveszi a MATE által nemesített vető burgonyát, három-négy alkalommal még vissza tudja ültetni jelentős termésveszteség és minőségromlás nélkül. Ez abból adódik, hogy ezek a fajták vírus rezisztensek, sőt többségük még fonálféreg- és varasodás ellenálló, de akár kevesebb növényvédőszer költséggel is termeszthető.
Az ágazatra a vásárlói szokások változása is hatással volt. Néhány évtizede a családok még egész télire egyszerre vásárolták meg a burgonyát, ma már viszont folyamatosan, kisebb mennyiségeket vesznek. A gazdaságok nagy része azonban nem rendelkezik a zöldség tárolására alkalmas infrastruktúrával. Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója szerint kevés az a hűtött, párásító rendszerrel rendelkező korszerű tároló, amellyel hosszú távon, a következő év tavaszáig jó minőségben el lehet tárolni a burgonyát. Mivel ilyenek nincsenek, kénytelenek a szezon elején viszonylag dömpingáron, alacsonyabb jövedelmezőséggel túl adni rajta –tette hozzá.
A burgonya az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerünk, hazánkban ebből a zöldségből a legnagyobb az egy főre jutó éves fogyasztás, csaknem 28 kilogramm. Az itthon megtermelt burgonya valaha a teljes magyar piac ellátására elegendő volt, ma már viszont importra szorulunk. Az ország egyik legfontosabb termesztő körzetében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is visszaesett a termelés, 760 hektár területen foglalkoznak vele. A kilencvenes években csak Balkányban és környékén meghaladta az ezer hektárt a burgonya termesztése.
A lengyel burgonya felszedésével és értékesítésével érezhető igazán a hazai zöldség kiszolgáltatottsága. A hazai termesztők ezért úgy gondolják, hogy egyetlen kamion burgonyán többet nyernek, mint a sajátjukon. Az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ra hazánk önellátó legyen burgonyából, ehhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének növelése. A szakemberek szerint a tudományos háttér, a megfelelő genetika, valamint a legkorszerűbb eszközök és technológiák rendelkezésre állnak. A szaktárca az öntözésfejlesztésre is jelentős forrásokat biztosított. A Közös Agrár Politika stratégiai terve pedig kiemelt hangsúlyt helyez a burgonyatermesztés támogatására.
A kajszin, a szilván, a cseresznyén és a mandulán is erősödik a levéllyukacsosodást okozó gombának, a sztigminának a fertőzése. - írja legújabb növényvédelmi előrejelzésében Zsigó György növényorvos.A levéllyukacsosodás vagy sztigminás levéllyukacsosodás, egy kizárólag csonthéjasokat megtámadó, Stigmina carpophila által okozott gombabetegség. Rügyelhalást és termésfoltosodást okoz, emellett jellegzetes tünete a leveleken megjelenő, 1-3 mm nagyságú lyukak.... ➜
Hazánkban az öntözési beruházások az agráriumon belül talán a legkomolyabb fejlesztésnek számítanak, amelyeknek a vége látványos megtérüléssel zárulhat. A termel... ➜
Megjelent Radácsiné Dr. Hári Katalin legújabb házikerti károsítók csapdafogási eredményei, illetve a webkamerás csapdafogási értékelések. A keleti gyümölcsmoly raj... ➜
Hiába csökkent a műtrágya felhasználása az utóbbi időszakban, a gazdálkodásban továbbra is szükség van rá, ezért felelőtlenség azt állítani, hogy kiváltható b... ➜
A változó környezeti és gazdasági körülmények az agráriumban egyre fontosabbá teszik az okszerű és hatékony növényvédelmi tevékenységet a gazdálkodók számára.... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.