Így vészelheti át a szőlő a klímaváltozást

A tavalyi esztendő bebizonyította: jelentős, akár nyolcvan százalékos terméskiesést is okoznak a szőlőtermesztőknek a klímaváltozás negatív hatásai. Ennek ismeretében alaposan át kell gondolni, hogy hogyan folytassuk innentől kezdve a szaporítóanyag előállítását és a szőlő növényvédelmét. Erről tartottak előadást Keszthelyen, ahol a téma egyik szakértője, Knolmajer Bence kutató beszélt a részletekről.   
 
Mint mondta: mindenki tapasztalhatja azt, hogy új kórokozók jelentek meg és terjednek el, amelyek sokkal melegigényesebbek és emellett a korábban jelen lévő és a szőlőt rendszeresen fertőző kórokozóknak is változik a kártétele, illetve a fertőzésük dinamikája. Emellett közvetlen hatása érzékelhető a klímaváltozásnak: ilyen a magas levegőhőmérséklet, az ennek következtében nem kívánatosan magas cukorképződés, illetve a szintén magas léghőmérséklettel párhuzamosan megjelenő aszály – párosulva az erős UV-sugárzással, ami a növényeknek és a fürtöknek egyaránt napégést okoz.
 
-A változást érdemes kezdeni a megszokott fitotechnikai műveletekkel, például a hajtáskezelésekkel: a nagyon meleg időszakokban arra kell törekedni, hogy hagyjuk el a tetejezéseket, s csak akkor végezzük, amikor a napégésnek nem annyira kitettek a növények. Nagyon elterjedt Olaszországban az árnyékoló hálók használata, ilyeneket alkalmaznak idehaza az almaültetvényekben, ott jéghálóként vannak ezek jelen. Minden egyes abiotikus stressz mellé kapcsolódik egy másodlagos oxidatív stressz, amikor aktivált oxigénformák keletkeznek a növényben, amelyek tovább károsítják a növény belső membrán szerkezetét, illetve a fehérjéket, lipideket. Ennek kiküszöbölése érdekében növény kondicionálókat lehet alkalmazni, amelyek megkötik ezeket a gyököket és segítik a növényeket a stressz túlélésében –összegezte Knolmajer Bence.


 
A termesztett szőlőfajtákra hatással lehetnek a változó viszonyok is. Olyan fajtákra kell gondolni, amelyek korán kerülnek le a tőkékről, ezért visszafogottabb savtartalommal rendelkeznek. A frissen nemesített tájfajtáknak sokkal magasabb a savtartalma, ezáltal a magas hőmérséklet után is kellő a savszerkezetük ahhoz, hogy megfelelő minőségű bort tudjunk előállítani. A hőmérséklet emelkedésével előtérbe kerülnek azok a kékszőlő fajták, amelyek eddig nem tudtak beérni, például a Shiraz, ami eddig a mediterrán területeken volt meghatározó. Most már terjed észak felé és jönnek utána azok a fajták is, amelyek korábban nem tudtak megfelelő minőségben beérni.

A szőlészet egyik oldalról elszenvedője a változó viszonyoknak, ugyanakkor van ráhatása arra, hogy mérséklődjék a klímaváltozás üteme. A szőlő – néhány fajtától eltekintve – túlélő növény: régóta velünk van, mindig átvészelte a kisebb-nagyobb klímaváltozásokat, túlélt jégkorszakokat és felmelegedéseket, de jó az alkalmazkodó képessége. Néhány fajta lehet ennek az elszenvedője, például a szürkebarát, vagy a pinot-fajták, amelyek érzékenyek a klímaváltozásra, de a többivel megfordíthatók a negatív folyamatok a szakértő szerint.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink