Idén igazi kincsnek számít a belvíz

Örüljünk a belvizeknek és nem kell azonnal kétségbe esni a sok csapadék láttán. Így összegezte az elmúlt hetekben lehullott eső mennyiségét Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, aki a hatékony vízgazdálkodási megoldások bevezetését tartja szükségesnek. A tavalyi példátlan mértékű aszály és az utóbbi hetekben tapasztalható intenzív csapadék jelzi, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás, így a vízbiztonság érdekében meg kell tartanunk a csapadékkal érkező vizeket. 

Öntözés és vízmegtartás. Ezt a két megoldást hangoztatják folyamatosan a szakemberek. Tíz-húsz százalékkal kisebb vetőterületen például harminc százalékkal nagyobb eredményt lehet elérni a kukorica termesztésével. A Talentis Agro Zrt.-nél az agráriumban tapasztalható nehézségek ellenére – az előző évhez hasonlóan – 21 ezer hektáron történt meg az őszi növények vetése. Ennek háromnegyede őszi búza és őszi árpa, a többi pedig repce és olyan őszi takarmánykeverékek, amelyek szenázs készítésére is alkalmasak. A kukorica betakarítása eltérő képet mutatott: az öntözetlen területeken a hektáronkénti 3,9 tonna termés az országos átlaghoz képest elfogadhatónak számított. Öntözött körülmények között 16 tonna lett az eredmény, amely a korábbi beruházásoknak volt köszönhető. A tervek szerint idén tavasszal és ősszel újabb két telephelyen adnak át olyan öntözési rendszereket, amelyeknek köszönhetően ilyen termésátlagok érhetőek el a kukoricánál, így onnantól kezdve 2600 hektár öntözött területen folytatódhat a termesztés. Zimmermann István igazgatósági tag már korábban is azzal érvelt, hogy a nem öntözött és az öntözött kukorica is mindvégig ugyanazt a növényvédelmet és figyelmet kapta, viszont a különbség igen látványos, mert az utóbbi technológiának köszönhetően képes volt 16 tonna termést produkálni a növény, ezért más megoldással ezentúl nem lehet az aszállyal felvenni a küzdelmet. A nyugati határ mentén a szeptemberi csapadéknak köszönhetően némileg változott a becsült termés, így a korábbi 3 helyett nagyobb volt a hektáronkénti mennyiség.



Vitathatatlanul változik a klíma, szélsőségesebbé válik az időjárás, de Magyarország adottságai még mindig jók maradnak a kukorica termesztésére. Ezzel érvelt Zimmermann István szavaira Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, aki szerint vannak olyan területek, ahol nem szabadott volna eddig sem termeszteni, de az volt a legjövedelmezőbb, vagy ahhoz volt gép és tudás. Ezekből a területekből kiesik a kukorica, mert a szélsőséges idő nem kíméli majd. -Viszont vannak olyan területeink, ahol kiváló és a lehető legjobb hozamokat és eredményeket hozza a kukorica, így tovább növelhető a termésátlag precíziós gazdálkodással, öntözéssel és vízgazdálkodással. A jelenleginél húsz-harminc százalékkal növelhető lenne a hozam, ami azt jelentené, hogy akár 9 millió tonnával is számolhatunk – ennek fele hazai, másik fele pedig export igényeket szolgálna. Tehát továbbra is stabil ez a pozíció, de minden gazdának a jó döntés irányába kell haladni és a legújabb technológiákat és tudást kell alkalmaznia mindenhol -hangoztatta a vezérigazgató.

„Tíz év átlagát figyelembe véve - ha a mostani év ugyanolyan lesz, mint a tavalyi -, akkor elvileg abba kellene hagyni a kukorica termesztését, de ezt nem gondolják így a gazdák, mert ezt a tíz évet alapul véve a kukorica hektáronként a második legnagyobb eredményt érte el a növények közül, ezért a kukorica jövője nem lesz kétséges”.

Tavaly augusztusig csaknem egy évig tartó történelmi aszályos időszakot élt át az ország, amely ezer milliárdos kárt okozott a termelésben. Az utóbbi hetekben azonban éppen az ellenkezője történt: a nagy mennyiségű csapadék miatt helyenként ár- és belvízvédelmi készültségre is szükség volt. A csapadékeloszlás tehát egyre szélsőségesebbé válik, ezért új módszerekre van szükség a mezőgazdaságban is. Amikor bőven van víz, azt vissza kell tartanunk. Ezt mondta Szólláth Tibor, a NAK alelnöke – utalva azokra a térségekre, ahol nincs mód kiépíteni az öntöző csatornákat és rendszereket. A talaj felső, egy méteres rétege jelentős vízkapacitással rendelkezik, de az alatta lévő rész továbbra is száraz, ezért a kisebb belvizek hozzájárulhatnak a talaj vízkészletének helyreállításához. Több vármegyében kezdődnek kísérleti fejlesztések a víztakarékosság jegyében: Hajdú-Biharban ezentúl mindig marad annyi víz az egyébként leürítésre szánt csatornákban, amellyel a vizes élőhelyeket árasztják el a száraz időben. -Legolcsóbban és legnagyobb mennyiségben a talajban lévő vizet lehet visszatartani, ehhez viszont megfelelő talajművelésre is szükség van –nyilatkozta Szólláth Tibor.

A vízkérdés nem megkerülhető. A vízmegtartás fontosságáról mondta ezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, majd hozzátette: a gazdáknak mostantól olyan természetbarát megoldást kell alkalmazniuk, amelyben a kamara is segíti őket. A kamara mellett az államnak is van abban feladata, hogy mennyi vizet tároljunk a talajban, milyen szinten állapítsuk meg a vízmagasságokat, amelyek a téli időszakban mérvadók lesznek és ennek hatására jelentősen lehet javítani a talaj vízháztartását. Ezeket a szakhatóságokkal együtt hamarosan közzéteszi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége.