GMO-mentes magyar szója: miért nem termelünk többet?

2024.04.18

A bátrak már elvetették az idei szóját, hiszen a talajhőmérséklet már megfelelő, ám az óvatos gazdák kivárnak, nehogy a tavaszi fagyok tönkre tegyenek mindent. Az újmohácsi Margitta sziget az ország nagy szója-központja, az ottani párás levegő és megfelelő csapadék ideális a nem hosszú tenyészidejű növénynek. Az országos szója vetésterület eddig folyamatosan csökkent, de az elmúlt évek nehéz kukorica és gabonahelyzete miatt idén megint többen érdeklődnek iránta.

Kicsit ellentmondásos, hogy amíg állati takarmányként rengeteg szóját importálunk, a saját, garantáltan GMO-mentes szójánk általában elhagyja az országot. Mivel a fehérjeigény Európa-szerte növekszik, várható, hogy ismét népszerű lesz a szója Magyarországon, amiből utoljára a nyolcvanas években vetettünk igazán sokat. A növénnyel évtizedek óta foglalkozó Éberhardt György, a mohácsi Margitta sziget 92 Kft.ügyvezetője a Kossuth Rádióban a kilátásokról is beszélt.

A talaj hőmérséklete miatt többen elkezdték a szója vetését, így tettek a Duna bal partján is, a Margitta szigeten, melyet minden oldalról víz vesz körül, bár az utóbbi években szárazság volt, de a pára azért segít a szójának.

-Fajtáink középérésű szóják, ami azt jelenti, hogy augusztus végétől szeptember végéig tart a betakarítás. A bevétel pedig évjárat kérdése, ugyanis a csapadékellátás a szója virágzásakor az ideális, így ilyenkor 4,5 hektárt is el lehet érni. Az öntözésfejlesztés kérdése sokkal bonyolultabb, mint azt első hallásra gondolnánk, ugyanis korábban öntöztünk, de a víz és az egyéb költségek megdrágították a termelést, de most megint előtérbe került a fejlesztés, mert nincs más lehetőség. Van is rá 75 százalékos vissza nem térítendő támogatás a sikeres pályázat esetében -hangoztatta a termelő.

Szójából nem vagyunk önellátók, de voltak olyan külföldi befektetők, akik azért jöttek hozzánk, hogy a hazai GMO-mentes szóját megvásárolják. Rossz hír, hogy önellátók a továbbiakban sem leszünk szójából, ugyanis az állattenyésztés igénye nagy annak ellenére, hogy visszaesett a tenyésztés, de még így is 600 ezer tonna génmódosított szójadara érkezik az országba. A hazai termesztők GMO-menteset termelnek, ugyanis idehaza nem kerülhet a földbe génmódosított vetőmag.

Nagy a fehérjeigény, de követi-e ezt a szója?
A nyolcvanas évek már indítottak fehérjeprogramot, amelynek hatására akkor megemelkedett a szója vetésterülete 82 ezer hektárra, de ha napjainkban kihasználnánk azokat a területeket, amelyek országszerte alkalmasak a szója termesztésére a csapadék és a mikroklíma miatt, akkor 150 ezer hektáron is lehetne ezt a növényt termelni, ami jelentős növekedésnek számítana.

Az elmúlt években viszont ennek az ellenkezője tapasztalható, ugyanis visszaesett a vetésterület, tavaly a 60 ezret sem érte el. Ebben az évben újra figyelnek a termelők a szójára és ennek az oka az, hogy a gabonafélék áresése annyira drasztikus volt, hogy aki számol egy kicsit, akkor azt látja: a hagyományos, nem minőségi, hanem tömeg búzával és kukoricával a piacon nem sokat lehet kezdeni.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Ezeket is olvasta már?

Támad a levéltetű. Hogyan védekezzünk ellenük?

2024.05.03

Ki ne ismerné az apró, 1-2 mm-es, törékeny testű, gyakran szárnyakkal rendelkező levéltetveket? A levéltetvek tavasszal, a természet ébredése, a zöld hajtások kifejlődése után szoktak megjelenni. Az áttelelő alakok létrehozzák a szárnyas nemzedékeket, melyek feladata a levéltetvek szétterjesztése. A növényeken megtelepedve újabb, már szárnyatlan levéltetű nemzedékek sorát hozzák létre. Zsigó György legújabb növényvédelmi előrejelzésében a levéltetűk aktuális problémájáról számol be.... ➜