Ezért van madárinfluenza Bács-Kiskunban

A víziszárnyas tenyésztők lassan már hozzászoknak ahhoz, hogy tavasszal és ősszel madárinfluenza fertőzés vonul végig az országon. A megelőzés érdekében eddig nem történt hatékony megoldás és intézkedés.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a vadmadár fertőzést nem lehet megakadályozni, amikor megkezdődnek a vonulások. A probléma mégsem ezzel van, hanem a gyors továbbterjedéssel: amikor egy telepen kimutatják a vírust, utána nagyon gyorsan megjelenik másutt is a fertőzés. Erre Bács-Kiskun megye a legjobb példa. Szántó István Tiszakécske határában 42 éve foglalkozik víziszárnyas neveléssel, a szakmai fórumokon mindig azt hangoztatja, hogy a megelőzés és a gyors továbbterjedés megakadályozása lenne a cél. Az ország többi részén is vannak pontokban ilyen fertőződések, de azok megállnak annál az egy telepnél.



A nyár elején Békés megyében 8-9 telep fertőződött meg, de onnan nem terjedt tovább, ellenben Bács-Kiskunban 3-5 telep megfertőződése után robbanásszerű volt az átfertőződés, ami 150 telepet érintett. Sűrűn vannak tehát egymás mellett a telepek.

https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/osszel-ujra-tamadhat-a-madarinfluenza-virus

Mindez nem új keletű probléma, hiszen már negyven-ötven évvel ezelőtt is nagy volt a lelkesedés a víziszárnyas nevelésére, mert az alföldi homok kimondottan alkalmas volt erre. Ezért alakultak ki egymás mellett ilyen szorosan a telepek. Van olyan is, ahol közös a kerítés. Ezeken a helyeken házigalambbal, vadgerlével könnyen átvihető a fertőzés, de elég, ha a szél átfújja a port az egyik helyről a másikra. Szántó István tudomása szerint Békés megyében nincs ilyen nagy sűrűségben baromfi tartó telep egy-egy körzetben - mint Bács megyében -, és ott gyakorlatilag megállt a továbbterjedés. -Szerencsés helyzetben vagyok, mert légvonalban 7,5 kilométerre van a legközelebbi baromfitelep, továbbá eddig mindegyik fertőzést megúsztam. Ahogy a híradásokban meghallom, hogy valahol kimutatták a fertőzést, azonnal szigorú zárlat alá veszem mindig a telepet, senkit nem engedünk be, mert ha nem jön be senki, akkor nincs esély arra, hogy idegen megfertőzze az állatokat -nyilatkozta. A szakember betelepítési engedélyt ilyen esetekben is kap, hiszen az előírásokat teljesíti, csak ilyenkor a nevelési körülmények lényegesen rosszabbak, mint egy átlagos esetben, amikor kijárhat az állat a szabadba is.



Szántó István állattenyésztő birtoka nyerte el a Magyarország legszebb állattenyésztő birtoka címet 2017-ben. A megmérettetés kezdeményezői az Év Agrárembere-díj szervezői voltak, akik fontosnak tartották, hogy a magyarmezőgazdaság agrárszakmai teljesítményét elismerő Év Agrárembere-díj mellett olyan elismerést is létrehozzanak, amely a szakmai és a minőségi szempontok mellett az esztétikát is figyelembe veszi. A birtok vegyes gazdálkodású, alapvetően állattenyésztéssel foglalkozik: kacsával, korábban libával, víziszárnyas tenyésztéssel. Szántó István 1980 óta édesapjával együtt, 1992 óta pedig önállóan vezeti a gazdálkodást. Az ország egyik legmodernebb víziszárnyas telepe az övé.

https://kecskeikronika.hu/hirek/tiszakecskei-lett-magyarorszag-legszebb-allattenyeszto-birtoka

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink