Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.02.28

Ezek a vírusos betegségek veszélyeztetik a gabonát

2023.11.09

A termesztett kultúrnövényeinknek minden más élőlényhez hasonlóan megvannak a maguk betegségei. Ezek közül a vírusok okozta betegségek sem maradnak ki. A vírusos betegségek megjelenése jelentős terméskiesést okoz, ha a vírus jelen van az állományban, azt eltüntetni, a fertőzés erősségét csökkenteni, a növényt meggyógyítani nem lehet. A vírusos gabona elfogyasztása – ellentétben a fuzáriumos gabonával – takarmányként vagy élelmiszerként biztonságos, de vírusos állományról vetőmagot semmiképpen ne fogjunk!

A vírusok kártétele
A kalászos gabonákon előforduló vírusok szinte mindegyikéről kijelenthető, hogy a megfertőződés időszakában még semmiféle tünet sem utal a fertőzés tényére, a vírus jelenlétére. Bár a gabonavírusok döntő hányada az egész vegetációs időszak alatt képes a vektorszervezeteik közvetítésével megfertőzni a kalászosokat, de az igazán veszélyes fertőzések mindig ősszel következnek be. Bár a gabonaféléket rendkívül sok vírus támadhatja meg, hazánkban az árpa sárga törpülés vírusa (BYDV) és a búza törpülés vírusa (WDV) messze a leggyakoribb. Nagyon sok gazdálkodó számára a vírusos fertőzés felismerése is problémás, így igen sokszor ezek a kórokozók úgy okoznak kárt, hogy jelenlétükről a gazdálkodóknak fogalmuk sincs.

Az árpa sárga törpülés vírus nevében benne van ugyan a sárga szó, de érzékelhető mértékű sárgulást általában csak az árpán okoz. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő, hogy áprilisban, a szárbaindulás kezdetén az árpaállományokban egyes növények csoportjai foltszerűen elsárgulnak, növekedésük leáll, elmarad a szárak kifejlődése, majd végül egy részük el is pusztul. Ezt a sárgulást sok gazdálkodó – tévesen – más kórokozók számlájára írja, vagy egyszerű élettani problémának, tápanyaghiánynak véli. A foltokban kialakuló intenzív sárgulás, a törpülés, a növény turgorának megnövekedése (jellegzetesen kemény levélzet) egyértelműen az árpa sárga törpülés vírusára utal. Ugyanakkor ez a vírus más gabonákat is erőszeretettel képes megfertőzni, de azokon a legszembeötlőbb tünet, a sárgulás elmarad. A búza törpülés vírusa ugyanilyen tünetekkel jelentkezik, de ez a vírus faj még az árpán sem okoz sárgulást. A vírusok jelenléte miatt elmaradhat a szárak és ezáltal a kalászok kifejlődése, amely egyértelműen közvetlen terméscsökkenéssel jár. Sajnos az enyhébb, későbbi fertőzések hatása is jelentős. Ekkor gyengébb a termékenyülés, kevesebb a produktív szár a megfertőzött növényeken. A legsúlyosabb esetben, amikor a vírusos fertőzés miatt foltokban kipusztul a növényzet, olyan lokális gyomosodási problémák, gyomos gócok keletkezhetnek, amelyek akár még a betakarítást is megnehezíthetik.

 
"A gabonavírusok esetében a legnagyobb problémát az okozza, hogy a gazdálkodóknak akkor kell valamilyen módon védekezni e kórokozók, illetve az őket növényről növényre átvivő vektorszervezetek ellen, amikor még semmilyen tünet sem jelentkezik (ősszel), viszont a tünetek megjelenésének idején (tavasszal) már semmiféle védekezési módszer sincs a fertőzés megállítására a növényállományban. Ekkor már a tudomány jelenlegi állása szerint tehetetlenek vagyunk a gabonavírusokkal szemben".

Vírusok és vektorok
A növényi vírusok az állatvilágban előforduló vírusok egy részével, ellentétben nagyon ritkán terjednek közvetlenül egyik növényről a másikra. A mozaikvírusok között gyakori ugyan a tisztán mechanikai átvitel (akár a növények érintkezése során kialakuló mikrosérüléseken keresztül), de a kalászosainkra veszélyes vírusok nem ebbe a csoportba tartoznak. Az árpa sárga törpülés vírusát az egyszikűeken károsító levéltetvek, míg a búza törpülés vírusát a szintén egyszikű növényeken élő kabócák viszik át egyik növényről a másikra.
Ezek a vektorrovarok meglehetősen gyakoriak nemcsak a kalászosokban, hanem a kukoricában (amely a zelnicemeggy levéltetű (Rhopalosiphum padi) kedvenc nyári tápnövénye!) és a füves réteken, legelőkön, kaszálókon is. A vektorrovarok a megfertőzött növényen szívogatva felveszik a vírusokat, amelyek pár (4–7) nap alatt eljutnak a nyálmirigyeikbe is. Ettől a pillanattól kezdve már a táplálkozás során képesek üríteni is a vírust.
 
Védekezési lehetőségek
A gabonavírusok ellen ökológiai termesztés során azért nem vagyunk teljesen fegyvertelenek! Ökológiai termesztés során gabonákban a legritkább esetben használnak rovarölőszereket, , de többféle lehetőségünk is van a virózisok kialakulásának megelőzésére, illetve a kártétel számottevő mérséklésére.

Már nagyon sok növényfajnál (főleg a zöldség- és ipari növények csoportjában) gyakori, hogy a fontosabb vírusos betegségekkel szemben rezisztens fajták vagy hibridek terjedtek el a termesztésben. Gondoljunk csak a cukorrépára, ahol a rhizománia-toleráns fajták teljesen kiküszöbölték ennek a vírusnak a problémáját. Vagy gondoljunk szinte bármelyik uborka-, paprika-, vagy paradicsomhibridre, ahol a rezisztencia, így a különböző vírusok elleni rezisztencia is sokszor csak több sorban leírva fér ki a fajtaleírás lapjára. A kalászosoknál sajnos nem ez a helyzet, mivel a vírusok elleni rezisztencia jelenleg hazánkban a gabonafajták állami elismerésénél nem kritérium, így nem is vizsgálják.

Szerencsére jó néhány hazai és külföldi nemesítői műhely is fontosnak tartja a gabonavírusokat és egyre több esetben terjesztenek elő olyan fajtajelölteket, amelyek általában az árpa sárga törpülés vírusának egyes rasszaival szemben megbízható rezisztenciával rendelkeznek. Ezekből általában eléggé nagy biztonsággal állami elismerésben részesített fajta is lesz. A fajtaválasztás során tehát van lehetőségünk – még ha csak részlegesen is – a genetikai védelem kiaknázására a rezisztens fajták termesztésbe vonásával.
A genetikai védelem kihasználásán túl az agrotechnikai védelem terén nyílik a legtöbb lehetőségünk a virózisok megelőzésére. Ennek egyik eleme a gondozatlan kalászos tarlók, árvakelések kezelése. Sokkal jobb, ha a spontán árvakelések helyén olyan, a talajt azoknál hatékonyabban óvó és szervesanyagban gazdagító zöldítő vetések találhatóak, mivel ezekben nem, vagy csak az esetleges egyszikű komponenseken tudnak élni és szaporodni a vektorszervezetek. Különösen fontos ez az idei évben, amikor a gyakorta csapadékos nyár miatt szinte minden tarló haragoszöld és a vírusvektor rovarok számára bőven kínál terített asztalt a természet. Bár kétségtelen, hogy ezek a vektorrovarok nagy távolságokat is képesek átrepülni, de a káros szomszédság (gondozatlan árvakelés őszigabona-vetés mellett) hatása a vírusfertőzöttségre azért szembeötlő (lesz jövő tavasszal, ha hagyjuk).

Másik kiváló lehetőség a vírusvektor rovarok ellen a korai vetések kerülése. Melegedő klímánk miatt az őszi időszak a kalászosok számára egyre hosszabb, a tél és a vektorrovarokat megritkító első komolyabb fagyok egyre később jelentkeznek. Ha ezt még tetézzük azzal, hogy a szükségesnél korábban vetjük el a gabonákat, akkor ezzel mesterségesen mi magunk hosszabbítjuk meg a vektor rovarok számára a vírus átvitelre rendelkezésre álló időt. Ráadásul ezek a korai, fejlettebb vetések sokszor hatékonyabban gyűjtik be a migráló levéltetveket és kabócákat, mint a később vetett, kevésbé fejlett állományok. További hátrányuk, hogy az őszi hónapok legvégére ezek a kalászos állományok hatalmasra nőhetnek, amely több veszéllyel is jár. Az ősz legvégére kialakult vastag és dús gabonalombozat igen jó hőszigetelő, így annak belsejében tényleg csak a komoly fagyok tudnak pontot tenni a vektorrovarok káros tevékenységére. A túlnövekedés esetleg átcsaphat túlfejlődésbe is. A szárbainduló állományt viszont már egy gyengébb fagy is elpusztíthatja.

Nem utolsó sorban pedig már ősszel olyan kedvezőtlen élettani állapotok alakulhatnak ki főképp az ősziárpák esetében (ahol szinte minimális gyökérzetnek kellene tápanyagokkal ellátni a szükségesnél sokszorta nagyobb levélzetet), amely az állományok egyöntetű sárgulásában, nitrogénhiányában nyilvánulhat meg. Ez végzetesen legyengítheti a növényeket a tél előtt és ezt néhány nekrotróf kórokozó, mint pl. a barna levélfoltosság egy masszív felszaporodással is tetézheti.
Az ideálisnál korábbi vetés tehát mindenképpen segíti a vektorrovarokat a korai betelepedésben és káros tevékenységük mielőbbi megkezdésében.  Időben történő vetéssel ugyanakkor ezek a kártékony rovarok más gazdálkodók korai vetéseit fogják „szerencséltetni”.

Ezeket is olvasta már?

A novenyvedoszer.hu oldalon az év minden napján jelennek meg friss cikkek. Ne maradjon le egyről sem!

Figyeljünk oda az őszi árpára

2024.02.28

Tavasszal fokozottan oda kell figyelni a kalászosokra. Ezen a télen alig voltak fagyok és 10 Celsius fok feletti nappali hőmérsékleteket mérünk. Mindez kedvező hatással van az őszi vetésű növénykultúrák kórokozóira....

Már most érdemes védekezni a mezei pocok ellen

2024.02.28

Több vármegyében erősen elszaporodtak tél végére a mezei pockok. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a földhasználók figyelmét: kiemelten f...

Növényvédőszer-hulladék: fontos határidő közeleg

2024.02.27

A növényorvos kollégák részére idejében kiment a felhívás, mely szerint a történelmi növényvédőszer-hulladékok készlet felmérését online kérdőív kitöltésé...

Magyarok fejlesztik Csád mezőgazdaságát

2024.02.27

Újabb szakmai képzésekkel, valamint termőterületek és állattartó telepek bejárásával folytatódik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésév...

Hazai tésztagyártás: nem engedünk a minőségből

2024.02.27

Évről évre mintegy 50 ezer tonna száraztészta kerül a vásárlói kosarakba hazánkban. Bár erős az importnyomás és a termelési költségek is folyamatosan emelkednek, a...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.