Kevesebben tartanak jövőre tenyészállatot

Az állattartók közül a tejtermelők azok, akik a legkisebb kárt szenvedték el, mert a tejpiac a legstabilabb az állati termékek piacán. Az elmúlt évtized sikerágazataként számon tartott húsmarha tenyésztés tavaly még csak megtorpant, de idén már több olyan telep volt, ahol abbahagyták a tartást, vagy csökkentették az állományt.

Ennek oka egyértelműen a rendkívüli aszály, ami miatt a legelőre alapozott ágazatok - húsmarha és juh – ezt nagyon megérezték. Már a nyár elején el kellett kezdeni kiegészíteni a takarmányt, de már a megelőző két év sem volt túlságosan csapadékos, emiatt kevés volt a tartalék, s azt is fel kellett élni. Azokat a húsmarhatartókat érintette ez, akik nem rendelkeztek megfelelő tartalékkal évről-évre és úgy számolták ki az állatmennyiséget a takarmánytermő területhez, hogy az éppen elég volt. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint ez az év rávilágít arra, hogy Magyarország a klímaváltozás egyik elszenvedője, ezért a gazdáknak újra kel gondolnia, hogy menyi állatot tudnak tartani egy hektár legelőn. 2023 azért lesz nehéz, mert a takarmánymennyiséget nem mindenkinek sikerült előállítani, ezért is csökken majd az állomány.



-Azt szokták mondani, hogy ne egy évből induljunk ki, de ha már több év is veszteséges, akkor az már látszik az ágazaton. Úgy lehet felkészülni, hogy a növénytermesztésben átalakítjuk a vetésforgót: olyan növényeket és fajtákat termesztünk, amelyek nem használják ki a talajt, tehát szárazság tűrőbbek. A legelőre alapozott állattartásnál pedig a gyepgazdálkodás minősége nagyon fontos. Kettészakadt az ország: a keleti részen gazdálkodók nem tudtak kelő mennyiségű tömegtakarmányt betakarítani, míg a nyugati országrészben élőknek ez sikerült. Emiatt át kell alakítani az eddig tömegtakarmányra és elsősorban silókukoricára alapozott takarmányozásukat. Ezért sokan csökkentett állománnyal vágnak neki a jövő évnek –összegezte a szakember.  

A növénytermesztők kivártak, mert aratáskor nem adták el a gabonát abban bízva, hogy később felmennek az árak, az állattenyésztők pedig azt szeretnék, hogy minél kedvezőbb áron lehessen hozzájutni a gabonához. A növénytermesztő abban érdekelt, hogy minél drágábban adja el a terményét. Ebben áll az ellenérdekeltség a két fél között. De abban bízik a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, hogy a takarmányárak már nem mennek feljebb, sőt elindulnak lefelé.
 
A vásárlók mindezekből azt tapasztalják, hogy az élelmiszer infláció a legmagasabb uniós szinten, több mint negyven százalék. Ármeghatározásban nem a termelői oldalnak van erre ráhatása, hanem a kiskereskedelmi bolthálózatoknak. Jövő év elejétől viszont csökkenésnek kel bekövetkeznie az előrejelzések szerint, mert a termelők abban érdekeltek, hogy jövedelmet termeljenek az állati termék előállítása során és nem abban, hogy a fogyasztó minél kevesebb állati terméket vásároljon.  Az adatok pedig továbbra is árulkodóak: ezermilliárd forintos aszálykár, ötszázmilliárdos forgóeszközhiány. Ez a mögöttünk hagyott termelési időszak mérlege. A két negatív eredmény közül biztató, hogy az utóbbinál valamennyivel lehet csökkenteni a hiányt, de ehhez az kell, hogy a gazdálkodási kedv ne hagyjon alább a jövőre nézve.Hat és félmillió tonnával lett kevesebb az idei termés, vagyis szinte nincs olyan haszonnövény, amely az elmúlt öt év átlagát nézve ne teljesített volna rosszul. Az alacsony betakarítási eredmények ellenére reménykeltő, hogy az őszi vetések, előkészületek rendben zajlottak.