Brüsszel továbbra is beengedi a kínai mézet

Nemzeti hatáskörben lehet csak rendezni az unió-szerte tapasztalható mézpiaci problémákat. Erre van esély a következő időszakban, melyet a szakma nagyon vár, de közben a főállású méhészek kezdik felszámolni az állományukat. Az évek óta tartó folyamat nem áll meg, egyszerűen nem éri meg nekik a folytatás. Az unió központjában ugyan látják a hamis, torz mézpiaci viszonyokat, de nem tesznek semmit a megoldás érdekében, helyette áramlik be Kínából és Ukrajnából a méz.

Több uniós ország szakmai méhészeti szervezetei már tettek javaslatot a megjelölésre vonatkozóan, vagyis hogy pontosan legyen feltüntetve végre: mi található az üvegben? A húsz évvel ezelőtt megfogalmazott magyar intelmeket kezdik érteni a nyugati méhészek is. Így foglalta össze a reményre okot adó változásokat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, aki egy példát is mondott arra, hogy az élelmiszeripari könyv milyen gyenge lábakon áll. Továbbra is megengedi a szabályozás, hogy ne kelljen feltüntetni az üvegben lévő méznek a pontos eredetét. -Logikusan minden nyugat-európai mézkiszerelő így előre legyártja a címkét és ráírja, hogy a „származási hely az EU, valamint unió és unión kívüli méz keveréke”. Hiába van óriási Európa Parlamenti többség, amely már szavazott a módosításról, még mindig nincs határidő, hogy ebből mikor lesz valóság. Ezt unta meg a magyar kormány, amely nemzeti hatáskörben módosítaná azt, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő mézeknél legyen kötelező a megjelölés, azaz mely országokból származik az adott méz. Ráadásul olyan sorrendben kellene feltüntetni, hogy az az ország szerepeljen legfelül, ahonnan a legtöbb méz származik – összegezte az elnök.



Idén kevés méz termett az akácból és a hársból. Nagyon sok volt ugyanis az eső, ezért egyedül a napraforgó teljesített jobban a tavalyi évhez képest, de még így sem volt kiemelkedő a mennyisége. Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és környéke Méhész Egyesület elnöke szerint a rossz termésátlagok mellett továbbra is az a fő probléma, hogy nem tudják eladni a mézüket a termelők. Ez igaz a két éves mézekre is. -A helyzet azóta csak romlott uniós szinten is, mert azt érezzük, hogy nem kell a mézünk senkinek. Javító méznek sem kellünk. Egy megoldás lenne, ha az unió nem engedné be a kínai mézet Magyarországra – de erre sok esély nincs -nyilatkozta Somogyi Gyula.

Erről is beszéltünk korábban: 
https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/egyertelmu-csalassorozat-aldozata-a-mez

Mivel hazánk méz exportőr, ezért az unión belül főleg Olaszországba, Franciaországba és Németországba értékesítjük évtizedek óta a mézünket, de ezek a piacok leálltak, amelynek az oka, hogy a magyar és az unióban termelt különböző mézek helyett kínai és ukrán mézet használnak. Több, mint a felét Kínából vásárolják meg az említett országok, az egyharmadát pedig Ukrajnából. Két kínai mézről például nem csak a szakma állítja, hogy nem nevezhető annak, hanem az unió is kiderítette egy szakmai vizsgálat során, hogy a nyolcvan százaléka nem természetes méz. Az ukrán méz azonban természetes, de az ottani termelők azonnal készpénzzé szeretnék váltani a terméküket, ezért a vám eltörlésével alacsonyabb árat is tudnak kínálni. A szakma nem látja azt, hogy az Európai Bizottság bármit is tenne az uniós méhészek megmentése érdekében.

A méhészeti egyesület reménykedik abban, hogy a tudatos fogyasztó elolvassa a címkén feltüntetett adatokat és dönthet arról, hogy magyar, vagy a harmadik országból származó mézet vásárol. 

Ezt is érdemes elolvasni:
https://novenyvedoszer.hu/gazdaportal/aruljak-a-mehcsaladjaikat-a-hazai-meheszek