A talajborításos vízmegtartás a jövő talajgazdálkodása

Egyre elterjedtebb az úgynevezettregeneratív talajművelés, mivel az éghajlatváltozás miatt kiszáradó talajok nedvességtartalmát szeretnék megőrizni a gazdálkodók, lehetőleg természetes úton. De cél a talajok tápanyagtartalmának megőrzése is. Nemcsak a szántókon, hanem a gyümölcsültetvényeken is érdeklődnek a vízmegtartás és talajjavítás természetes módszerei iránt.

Ennek egyik szorgalmazója Gyuris Mihály, a Dél-Alföldi Őszibarack termesztők Egyesületének elnöke. A regeneratív talajművelést azért előnyös szerinte, mert a humusztartalmat tudják vele növelni. Ausztriában a faiskolákban a 0,9 százalékos humuszt tartalmazó talajból 22 év alatt 5 százalékosra hozták fel ezt a mennyiséget, igaz, hogy ezt nem minden esetben kell alapul venni, de mindent oda adtak a területnek, amire szüksége volt. Ugyanakkor normál körülmények között 0,2 százalékot lehet évente emelni a humusztartalmon. A műtrágyázást is a lehető legkisebb mértékben használnák a jövőben a Dél-Alföldön, ahol a kemikáliákat folyamatosan szorítják vissza.



Zomborszki Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke és néhány gazdatársa több érdekes tapasztalatra tett szert. Mint mondja, mindenki csodálkozik, amikor azt mondja, hogy egyáltalán nem kell művelni a talajt, ugyanis lecsökken a talaj szerves anyag tartalma a művelés során. -A nyári forróságban, amikor a talajfelszínt égeti a nap, általában 60 fokon óriási a vízpárolgás, de ellenkező esetben, amikor a talaj takarva van, akkor nem melegszik fel annyira, így 20 fokkal alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mintha nem lenne takarva -hangoztatja.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem rektora is arról számolt be korábban, hogy a szántással valóban sok vizet veszít a talaj. -Magyarország egy szántóország, ahol úgy szántunk, hogy a talaj felszínét nem munkáljuk el, hanem nyitva hagyjuk és ez utat enged a nedvesség elpárolgásának. Ha lezárjuk a talaj felszínét egy elmunkáló eszközzel, akkor azzal védelmet jelentek a talajnak – ezt a védelmet nem adjuk meg. Az USA-ban a negyvenes évektől százezrek váltak földön futóvá amiatt, hogy a rosszul elvégzett szántás következtében tönkre ment a talaj, ezért akkor álltak át a forgatás nélküli technológiára.

A Talajmegújító Gazdák Egyesületének tagjai tehát a regeneratív talajművelés mellett döntöttek. A természet mintáit követve egy olyan érintetlen akácfasort hozott fel példának az elnökük, ahol soha nem pucér a talaj, mert száraz falevél, vagy élő növényzet borítja azt. A gyümölcsösökben takarónövények vetésével, mulcs kiszórásával, vagy ág aprítékkal dolgoznak, ami megtartja a vizet. Zomborszki Attila elnök 2015-ben kezdett bele ebbe a gazdálkodásba, és akkor mindenki bolondnak tartotta. Hozzá hasonlóan gondolkodó gazdálkodókból alakult meg az egyesület. Azt hangoztatja, hogy a talaj felső 10 centimétere a legértékesebb rész, amit úgy művelnek sokan, hogy közben tönkre is teszik és még a szél is elhordja a felső részt. 

Kapcsolódó cikkek:

Itt a megoldás: talajélet javítás a levegőből

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket. A mezőgazdaságban két fő alkalmazási terület a jellemző. Az egyik a monitoring a másik a kijuttató drónok használata.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink