A növényvédőszer használat legfőbb kihívásai

- Mik az NMNK céljai és milyen fontosabb feladatokat lát el a szakmai köztestület a kamarai törvény alapján?

- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a 2000-res LXXXIV. törvény alapján működik; ez törvény jól meghatározza a szakmai köztestület célját és feladatait. A kamara célkitűzése: az önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában való részvétel a növényvédelmi feladatok ellátásában. A köztestület szervezi és intézi a növényorvosi tevékenységhez kapcsolódó közfeladatokat, és támogatja a növényorvosokat abban, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés szakszerű és hatékony elvégzéséhez. Az NMNK elsődleges feladata a növényorvosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos ügyek képviselete és a szakmai kar tekintélyének erősítése, valamint a tagok és testületeik általános szakmai érdekeinek védelme.

A kamara a kamarai törvény és az alapszabály alapján számos feladatot lát el.

Ezek közé tartozik például a szakmai főhatósággal (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nébih) és a szakpolitikával való együttműködés, a növényvédelemmel és növényorvosi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében való részvétel, valamint a tagnyilvántartás vezetése és a szakmát érintő információk közvetítése a tagságnak.

Emellett fontosnak tartja a köztestület az elektronikus növényorvosi vény rendszerének biztosítását és működtetését. Emellett további számos feladatot is rögzít az alapszabály, mint például a nem iskolai rendszerű képzések és továbbképzések megszervezését, valamint lebonyolítását, de a növényvédelmi előrejelzések készítése és közzététele szintén a teendők közé tartozik, valamint kiemelt terület még az együttműködés a növényvédelemért és növényegészségügyért felelős szervezetekkel - jegyzi meg Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke.

Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke

- Mekkora a hazai növényvédőszer-piac átlagos éves forgalma forintban és mennyiségben kifejezve? Milyen mértékűre becsülhető a hamisított, illetve az illegálisnak minősülő növényvédő szerek éves mennyisége Magyarországon százalékban, illetve tonnában kifejezve?

- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem gyűjt adatokat a növényvédő szerek piacáról, csak közvetett információkkal rendelkezik. A rendelkezésre álló források, mint a Nébih szerforgalmi jelentései és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmányai alapján megállapítható, hogy 2022-ben a végfelhasználóknak értékesített növényvédő szerek nettó árbevétele 151 milliárd forintot tett ki, ez mennyiségben pedig valamivel több mint 26 ezer tonna értékesítését jelentette.

A hamisított és illegális készítményekkel kapcsolatban becslésekbe bocsátkozni merész feladat lenne. Az viszont tény, hogy a probléma létezik, hogy ezek a termékek jelen vannak a piacon, és komoly problémát jelentenek. A pontos adatok hiányában nehéz százalékos arányt vagy tonnában kifejezett értéket megadni a hamisított és illegális növényvédő szerekre vonatkozóan.

- Milyen szerepet játszik a kamara a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában? Volt-e lehetősége a kamarának szakmai véleményezésre a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál? Véleményezheti-e az uniós tiltólistákat a köztestület? Tehet-e konkrét lépéseket, ha nem ért egyet az uniós elképzelésekkel?

- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem játszik szerepet a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában, mivel ez hatósági feladat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  Növényvédelmi és Borászati Igazgatósága lát el. A kamara nincs befolyással a folyamatra, és nem gyűjt adatokat az engedélyezési eljárásokról vagy várható készítményekről.

Arra tehetünk javaslatot, hogy egyes kultúrákban, ahol technológiai hiátusok nehezítik a növényvédelmi szakemberek dolgát, milyen hatóanyagokat, készítményeket tartana az NMNK szükségesnek. Különösen égető ez a kérdés az úgynevezett kiskultúrák esetében, ahol nagyon szegényes a rendelkezésre álló hatóanyag-paletta.

A kiskultúrák növényvédelmi helyzetének javítására külön munkacsoport is alakult pár éve. A munkacsoportban részt vesznek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK, a Növényorvosi Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az engedélyező hatóság és a gyártók képviselői, akik a felmerülő problémákra közösen próbálnak megoldást találni. A hatóság a javaslatokat és az engedélyezéshez szükséges adatokat megvizsgálva dönt az egyes készítmények engedélyokiratának kiterjesztéséről. A munkacsoport munkájának köszönhetően az elmúlt években számos készítmény engedélyokirata került kiterjesztésre, sok kiskultúrában bővült a károsítók elleni védekezési lehetőségek száma.

A Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál a kamara számára lehetőség nyílik a szakmai véleményezésre. Bár a véleményeket nem biztos, hogy mindig figyelembe veszik a döntéshozók, de az NMNK részt vesz az előírások kialakításában és szakmai javaslatok megfogalmazásában.

Az uniós tiltólistákat (a tiltás nem uniós elvárás – jegyezte meg Hunyadi István –, „ez egy magyar kreálmány, ami fejében támogatásokat kapunk”) illetően a kamara véleményezheti azokat és megfogalmazhat javaslatokat. Azonban az elmúlt években a hatóanyag-kivonások miatt felmerült az igény a tiltólisták leváltására vagy módosítására.

A kamara ismerteti a szakmai álláspontját, és részt vesz az új szabályozási megoldások kidolgozásában, például a pozitív listás rendszer megfontolásában.

- Az unióban zajló zöldítési folyamat „vadhajtásai” veszélyeztethetik-e az élelmezésbiztonságot? Az egyre fokozottabban előtérbe kerülő biotermesztéssel biztosítható-e a növekvő népesség tömegáruval történő ellátása?

- Az Európai Unióban zajló zöldítési folyamatok, bár alapvetően üdvözlendőek, számos kihívást vetnek fel az élelmiszer-biztonság és az önellátás terén. Az uniós döntéshozók néha úgy tűnhetnek, hogy az élelmezésbiztonság és az önellátás kevésbé fontosak számukra, mint a környezetvédelem. A jelenlegi trendek azt sugallják, hogy az uniós politikusok inkább arra törekednek, hogy minél zöldebbnek tűnjenek, még akkor is, ha ez néha az élelmezésbiztonságot veszélyezteti.

A zöldítési intézkedések hosszú távú hatásai egyelőre megjósolhatatlanok, mindenesetre úgy tűnik, hogy az élelmiszer-biztonság megtartása és az önellátás képességének megőrzése hátrébb sorolódik a döntéshozók gondolkodásában, úgy vannak vele, ami kell, megvesszük máshonnan. Ez különösen problémás lehet, mivel a világ népessége folyamatosan növekszik, és nem biztos, hogy mindig lesznek elérhető külső források az élelmiszer-ellátás fenntartásához.

A biotermesztés egyre népszerűbbé válik, de kérdéses, hogy ezzel biztosítható-e a növekvő népesség tömegáruval történő ellátása.

A biotermesztésnek magasabb hozamokra és alacsonyabb termelési költségekre van szüksége ahhoz, hogy hatékony alternatívát jelentsen a konvencionális mezőgazdasági módszerekhez képest.

Vagyis: úgy gondolom, a legfontosabb ebben a kérdésben a tömegáru fogalma, ami párosul az olcsóval, a megfizethetővel. Az öko-bio gazdálkodásból származó termékek viszont általában magasabb áron kerülnek piacra, és ez a fogyasztók nagy részének árérzékenységével párosul. Emellett a bio- vagy ökológiai módszerekkel előállított termékek alacsonyabb hozamokat eredményezhetnek, és a termőföld korlátozott mennyiségű.

E kérdéskör sokszínűségét jelzi, hogy az integrált termesztés, ahol a kémiai védekezés csak egy kis szelete a technológiának, lehetővé teszi a biztonságos és megfizethető áruk előállítását nagy mennyiségben. Ezen megközelítés révén a fenntartható növényvédelem mellett lehetőség nyílik az élelmiszer-biztonság és az önellátás megőrzésére is.

Földigiliszták szerepe a növényvédelemben

Az ÖMKi legújabb kiadványából - Földigiliszták az egészséges talaj hírnökei - a gazdálkodók megismerhetik, hogy a különböző mezőgazdasági gyakorlatok, mint a talajművelés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem, milyen hatással vannak ezekre a fontos élőlényekre. Cikkünkben kiemelten a földigiliszták növényvédelmi szerepét foglaljuk össze a tanulmányban leírtak szerint.... ➜

Óriási drágaság volt a növényvédőszer-piacon múlt évben

Tavaly a peszticidek piacán változások történtek az árakban, mennyiségekben és az értékesítési struktúrában is, amelyeket részletesen elemezni kell a piaci szereplő... ➜

Növényvédelem csalinövényekkel

A konyhakertben garázdálkodó kártevőknek - legyenek levéltetvek, lepkehernyók vagy bogarak - mind-mind léteznek természetes ellenségeik. Egyszerű a megoldás, ültessü... ➜

Ezért érdemes batáta termesztésével foglalkozni

Batáta, vagy burgonya? Sok termelő és fogyasztó teszi fel ezt a kérdést az utóbbi időben. Előbbiek szívesen áttérnének a batátára, és adnák fel végleg a burgonyá... ➜

Gubacsatkák támadják a fákat, hogyan védekezzünk ellenük

A gubacsatkák növényi nedvekkel táplálkozó kártevők, amelyek a fajra jellemző elváltozásokat okoznak a gazdanövényeiken. Egyes fajaik a károsítás nyomán képződö... ➜