A Ginkgo biloba vagy legalább ennyire ismert nevén a páfrányfenyő ősei 270 millió évvel ezelőtt jelentek meg a bolygón és szemtanúi voltak a dinoszauruszok eltűnésének, új fajok születésének és a mai napig itt van velünk, mint egy olyan faj, mely meghódította az időt. A következőkben a Ginkgo túlélési „praktikáihoz” köthető kuriózumokat mutatjuk be.
Mielőtt rátérnénk a több száz vagy épp ezer éves kort haladó fákra, említést kell tennünk a Ginkgo származási helyéről, mely hosszú ideig vita tárgyát képezte. Ez az állapot egészen 2012-ig tartott, ugyanis a botanikusok ekkor azonosították faj eredeti populációját a Dél-Nyugat Kínában található Dalou-hegységben. A legtöbb idős fát a Tian Mu-hegységben találjuk, melyeket szigorúan védenek, azonban tanösvényen megközelíthetők.
(Forrás:https://img.freepik.com/free-photo/ginkgo-biloba-leaves_1136-310.jpg?w=1380&t=st=1700481921~exp=1700482521~hmac=661bb63e509f03948d60e54ac02f4dcb3ec57430744b57148b04023d7d3cd343)
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is fontos, hogy innen eredeztethető. A válasz összefüggésben van azzal, amiért a legidősebb fák Kínában találhatók. Az összefüggés maga az, hogy a templomokat az erdő részének tekintették, így a környező erdők fajaiból telepítettek a templomok udvarára fákat és így került a Ginkgo nem csak Kína, hanem Korea és Japán templomaiba is. Ennek következtében számos legenda is övezi ezt a fajt, mely egyes példányai sokszor egyidősek az adott templommal. Kínában az egyik legidősebb fa a Li Jia Wan Grand Ginkgo King, melynek becsült kora 4000-4500 év, míg a Zhongnan hegy, Gu Guanyin buddhista templomának fája ehhez képest fiatalnak mondható a maga 1400 évével, mégis az egyik legismertebb fák közé tartozik, melynek őszi lombszíneződését „arany óceánnak” hívják.
A több emberöltőnyi életkor ámulatba ejtő, azonban vannak még trükkök a Ginkgo tarsolyában, ha túlélésről van szó. Az egyik ilyen nem más, mint a rendkívüli képessége a megújulásra. Erre jó példa a chi-chik (tsi-tsi, csi-csi) megjelenése a törzsön, mely egy léggyökérszerű képződmény, amivel a talaj felé nyújtózkodik, azt elérve pedig gyökeret ver és fejlődésnek indul.
Azonban nem csupán ivarváltásra képes, hanem az úgynevezett oha-tsuki jelenség is előfordulhat a fán, ilyenkor nem más, mint a levél hoz termést. Ezt először 1891-ben Japánban írták le, Kami Yagisawa-ban találtak egy olyan porzós fát, mely egyik hajtásán, a fiatal leveleken voltak a termések. A jelenséget azóta többször is megfigyelték - ’Ohatsuki’ néven fajta is született – azonban az okra nem jöttek rá. A két legvalószínűbb magyarázat a következő: Az első, nem volt a környéken nő ivarú fa, a második, hogy ősi tulajdonságra történt visszaütés, az újra megjelent.
Kép: https://unsplash.com/photos/brown-tree-under-blue-sky-during-daytime-99n-8J62UbQ
Napjainkban egyetlen élőlény sem mentesül az emberi tevékenységből származó közvetett vagy közvetlen negatív hatásokból, ez pedig így van a Ginkgo esetében is, így számos szennyezőanyaggal, kedvezőtlen körülménnyel kell felvennie a harcot, melyet meg is tesz. Hiszen egyrészt ellenáll a biotikus stressznek, legyen szó kártevőkről vagy kórokozókról, de az abiotikus stresszel szemben is állja a sarat, ugyanis jól tolerálja a levegőszennyezést, a városi körülményeket, így például a kedvezőtlen vízellátást vagy a körbeépítettséget is.
Kép: https://unsplash.com/photos/a-branch-of-a-tree-with-green-leaves-9ikbG_8k8KY
A történelem során számtalanszor bizonyította tűzzel szembeni ellenállóképességét is, így volt ez az 1923-as tokiói tűzvész során, ahol a városi fák nagyobb része elpusztult, azonban a közel 500 éves Ginkgo fák túlélték a tüzet, lassan ugyan, de újra kihajtottak és életre keltek. Azóta is előszeretettel telepítik számos japán településen, így például Inazawa-ban, melyet a 10000 Ginkgo városaként is emlegetnek. A tűzállóságon túl a radioaktív sugárzással szemben is bizonyított, hiszen a hirosima-i atomtámadás túlélő fái között – ezeket hibaku-jumoku névvel illetik – számos Ginkgo is található, melyek közül a legközelebbi fa 1,1 km-re található a becsapódás epicentrumától.A kajszin, a szilván, a cseresznyén és a mandulán is erősödik a levéllyukacsosodást okozó gombának, a sztigminának a fertőzése. - írja legújabb növényvédelmi előrejelzésében Zsigó György növényorvos.A levéllyukacsosodás vagy sztigminás levéllyukacsosodás, egy kizárólag csonthéjasokat megtámadó, Stigmina carpophila által okozott gombabetegség. Rügyelhalást és termésfoltosodást okoz, emellett jellegzetes tünete a leveleken megjelenő, 1-3 mm nagyságú lyukak.... ➜
Hazánkban az öntözési beruházások az agráriumon belül talán a legkomolyabb fejlesztésnek számítanak, amelyeknek a vége látványos megtérüléssel zárulhat. A termel... ➜
Megjelent Radácsiné Dr. Hári Katalin legújabb házikerti károsítók csapdafogási eredményei, illetve a webkamerás csapdafogási értékelések. A keleti gyümölcsmoly raj... ➜
Hiába csökkent a műtrágya felhasználása az utóbbi időszakban, a gazdálkodásban továbbra is szükség van rá, ezért felelőtlenség azt állítani, hogy kiváltható b... ➜
A változó környezeti és gazdasági körülmények az agráriumban egyre fontosabbá teszik az okszerű és hatékony növényvédelmi tevékenységet a gazdálkodók számára.... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.