ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉS: FÖLZÁRKÓZUNK EURÓPÁHOZ?

2024.04.14

Régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével – állította Farkas Sándor államtitkár, aki egyébként kiváló gyakorlati szakember is. A talaj vízszintjének csökkenése miatt olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. Hozzátehetjük: a rendszerváltást követő kormányok közös mulasztása és felelőssége az öntözés mostani, siralmas állapota. A rendszerváltás előtt 300-350 ezer hektáron öntöztek, most alig haladja meg a 100 ezer hektárt az öntözött terület. - írja a szaktudas.hu oldala.

Magyarország lecsapolása folyik

A kutatók évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek a mezőgazdaság számára is káros tendenciákra. A gyakorló szakemberek is tapasztalhatták, hogy kevesebb csapadék esik le, de intenzívebben, aminek következménye, hogy a nagyobb része elfolyik, és csak kevesebb szivárog a talajba. Igy aztán maradtak a száradó térségek, a gyakoribb aszályok. A 2022-es rendkívüli aszály 100 milliárdos károkat okozott a mezőgazdaságnak.

Kép: pixabay.com

Ha ezt még lehet fokozni, a tudósok szerint nincs is vége a káros folyamatoknak, mert Magyarország ökológiai értelemben a legmagasabb sérülékenységi területek közé tartozik. A hazai átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás értékénél. Az idei korai tavasz is arra figyelmeztet, hogy erősödik a felmelegedés, szárazabbá válik az éghajlat.

Szemléletes számítások szerint az ország átlaghőmérséklete ötven év alatt annyit melegedett, mintha ezer kilométerrel délebbre lennénk.

A Duna-Tisza közén ezt már jól érzékelik, ahol a természetes vegetáció átalakulóban van. A Homokhátságon egyre kevesebben tudnak megélni a mezőgazdaságból, korábbi termőterületek esnek ki a művelésből. Az intenzív öntözés segíthetne ezen, de paradox módon a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a klímaváltozás és az öntözés egymás mellett haladt, sajnos a romlás irányába. A száradó térségek dacára az öntözött terület harmadára esett vissza. Ez a folyamat egyáltalán nem jellemző Európára, mert itthon a termőföld másfél százalékát öntözzük, az uniós átlag pedig 8-9 százalék.

A vízkészletek kihasználtsága még ennél is rosszabb képet mutat: Magyarországon 30 százalék, az uniós átlag 80 százalék. Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, három Balaton mennyiségű vizet veszítünk. Az elhibázott vízgazdálkodás miatt Magyarország lecsapolása folyik.

A sípokon folyt a gőz

Az ambiciózus célok megfogalmazásából soha nem volt hiány, de ahogy egyszerű és érthető falusi nyelven megfogalmazhatnánk, ment a tökölődés. A mezőgazdaságot irányító és befolyásoló szakemberek megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, és egyebek között meghirdették az öntözés fejlesztését is.

Kép: pixabay.com

Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek megalakulásának támogatását tűzte ki célul. A friss hírek szerint most éppen megszűnőben van a földügyi központ. Tavaly megváltozott az öntözési közösségek elnevezése is, helyette a fenntartható vízgazdálkodási közösség elnevezés az érvényes.

Az agrárminiszter öt éve nyilatkozta, hogy cél a 400 ezer hektár öntözése. Ezt erősítendő, valóban megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok. De azért az tény: a 2022-es rendkívül aszályos évben 111 ezer hektáron öntöztek a gazdák. Az ismert mondással szólva, a hengerek helyett a sípokra került a gőz.

Lendületet kaphat az öntözés

Az idén remélhetően újabb lendületet kaphat az öntözés fejlesztése. Néhány hetes hír, hogy 40 vízgazdálkodási projektet 19.5 milliárd forint értékben támogatott a kormány. A KAP stratégiai tervében 70 milliárd áll rendelkezésre az új öntözési berendezések beruházására és a technológiák fejlesztésére. Ehhez olyan pályázatok jelennek majd meg, amelyek szorgalmazzák a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozását, és ezek működési költségeit 90 százalékban vissza nem térítendő támogatásban is részesítik.

Azok a termelők pályázhatnak, akik képesek igazolni, hogy legalább 6000 standard termelési értékű üzemmérettel rendelkeznek, és árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági termelésből származik. Segítség a gazdáknak, hogy kollektív beruházásra is pályázhatnak. Kollektív projektnek minősül a termelői csoport, a termelők tagságával működő szövetkezet, de a tagok legalább 50 százalékának el kell érnie 6000 standard termelési értéket.

Ha ez az új lendület kitart odáig, hogy 2030-ban 400 ezer hektáron öntözünk, akkor elérjük a mostani uniós átlagot, a 8 százalékos öntözött területet.

A sikeres pályázati anyagok kidolgozásához szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon találhatnak a gazdák.

Kapcsolódó cikkek:

Az öntözés stratégiai fontosságú fejlesztéssé vált

Folytatódik az öntözésfejlesztési beruházás a Lajta–Hanság Zrt. termőföldjein, ahol a júniusi átadást követően újabb területeket vonnak be az öntözésbe. A 620 hektár idén már komoly eredményt hozhat a termés betakarítását követően. Ezzel a bővítéssel együtt a Lajta-Hanság Zrt.-nél már 1000 hektár lesz az öntözhető terület. A tavaly átadott fejlesztésnek köszönhetően már megkezdődött a cukorrépa öntözése mintegy 271 hektáron. A Vidékfejlesztési Program is kiemelten kezeli ezeket a beruházásokat, amelynek keretében – folytatva a korábbi gyakorlatot – 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg.A Vidékfejlesztési Programban hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése”elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is.

Ezeket is olvasta már?

Földigiliszták szerepe a növényvédelemben

2024.04.29

Az ÖMKi legújabb kiadványából - Földigiliszták az egészséges talaj hírnökei - a gazdálkodók megismerhetik, hogy a különböző mezőgazdasági gyakorlatok, mint a talajművelés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem, milyen hatással vannak ezekre a fontos élőlényekre. Cikkünkben kiemelten a földigiliszták növényvédelmi szerepét foglaljuk össze a tanulmányban leírtak szerint.... ➜